Van olyan osztálytársatok aki sosem szólal meg?

Van. Nagyon durván. Szegény nagyon lassú is. Minden téren. Sokszor ha kérdezik is tátva marad a szája válasz helyett. Minden szabályt görcsösen betart. Nem tudom min mehetett át szegény...

Ami furcsa hogy egy elit iskolába járok, ahová nagyon nehéz volt bekerülni és kemény szóbelink is volt.

Én voltam már és jelenleg megint az vagyok.

Tapasztalataim alapján unalmasnak, bunkónak, depisnek, szégyenlősnek/csendesnek, zárkózottnak néznek. Vagy beképzeltnek vagy hülyének.

Nem akarnak megismerni, inkább csak szekálnak, kinéznek, lenéznek, esetleg sajnálnak. Lehet az is hogy tartanak tőlem.

Számukra én lehetek a lúzer definíciója.

Nem tudják miért vagyok ilyen, én pedig nem akarom az orrukra kötni hogy a szociális fóbiám az oka.

Úgy sem tudnák mi az és csak még furábbnak tartanának. Vagy sajnálnának, nem hinnék el, és kibeszélnének.

Jaj. Én is ilyen voltam, én is szociális fóbia miatt, és elhiheted, vért kellett izzadnom, hogy a kettyós lány helyett egy kelleténél kicsit félénkebb, de azért még normális lány képét tudjam mutatni az emberek felé. Még mindig szenvedek vele, azt hiszem, sosem lesz normális életem, de legalább van valami célom.

Az a baj az ilyenekkel, hogy nincsenek céljaik, és nem akarnak változtatni a dolgon. Szerintem segítened kéne neki, nem mindenki lehet olyan szerencsés, hogy sikerül kitörnie egy egész életre kiterjedő betegségből, vagy hogy egyáltalán eljut a felismerésig, és megpróbál tenni ellene.

Én is ilyen voltam, addig amíg nem ült mellém egy csaj, és rájött, hogy nem is vagyok olyan. Vagyis felkarolt! :)

Amúgy tényleg olyan gáznak éreztem magamat, hogy csak ültem, de leszartam, hogy ki mit gondol, és jelenleg is szarok arra hogy ki mit gondol.