Miért csak ez a két egyaránt szélsőséges és demagóg álláspont létezik az oktatást illetően?

Amúgy ez sok más témában is megfigyelhető, nem csak az oktatásnál.

Szóval a két álláspont:

1. A tanárnak mindenhez legyen joga, a diáknak meg csak kötelessége, a büdös kölkének nincs más dolga, csak tanulni, akár egész délután, ha annyi házi van, ne kérdőjelezze meg soha a tananyag hasznosságát vagy a tanár szavát stb.

2. A legrosszabb, tanároknak és osztálytársainak beszólogató, rongáló diáknak is legyenek jogai, az ilyen gyerekekre se emelhessen kezet, ne is büntethesse vagy csaphassa ki a tanár!

Nos, én egyikkel se tudok egyetérteni. Úgy gondolom, hogy a tanulni akaró, értelmes diákokkal úgy bánni, ahogy az első álláspontot képviselő emberek gondolják, nincs értelme, csak arra jó, hogy elvegye a diák kedvét a tanulástól. Viszont a neveletlen, hülye, bunkó gyerekek ellen keményen kell fellépni, mert másképp egyszerűen nem lehet, vagy nem lesz eredménye.

Mégis úgy látom, ha van egy vita ilyesmiről, akkor a vitázók nagy része vagy teljesen a tanárok pártjára áll (a diáknak csak kuss legyen), vagy teljesen a diák pártjára (hogy képzeli a tanár, hogy a viselkedni nem képes gyereket, akit a szülei nem neveltek meg, megpróbálja megnevelni?).