Kezdőoldal » Emberek » Tanárok, iskolatársak » Más is van itt rajtam kívül,...

Más is van itt rajtam kívül, aki nagyon rosszul érzi magát az iskolában? 16/L

Figyelt kérdés

Tudom, hogy még egy teljes hónap előttünk áll, de már most szinte görcsbe rándul a gyomrom, ha csak rá gondolok, hogy megint el fog jönni a szeptember. Azt vettem észre, hogy a legtöbb gyerek olyan lazán veszi. Semmin nem aggódnak, nem idegeskednek dolgozatok, felelések előtt, vagy ha mégis, akkor zseniálisan leplezik. Persze, lehetséges, hogy mások azért is érzik ennyire jól magukat a suliban, mert vannak barátaik, van kinek a társaságában eltölteni a szüneteket és beszélgetni. Viszont én egész nap csak a helyemen ülök, alig szólok valakihez, de ha próbálkoznék, akkor is levegőnek néznének, mert furcsának tartanak. Egy rejtélyes személynek, akiről kb. semmit nem tudni, mert alig szólal meg, csak akkor, ha kérdezik. Nos, az valóban igaz, hogyha érdeklődik felőlem valaki, akkor sem vagyok valami bőbeszédű, de én egyszerűen két mondatnál többet sosem tudok kinyögni magamból. Néha komolyan nem értem, hogy az osztálytársaim hogy tudnak ennyit beszélni és hogy van mindig témájuk. Bevallom, nagyon frusztrál az ottani egyedüllét, és ez már az osztályfőnöknek is feltűnt. Annyira kínosan éreztem magam, mikor megkérdezte miért nem barátkozom a többiekkel, miért vagyok mindig egyedül...Sajnos erre nem nagyon tudtam mit válaszolni neki. A nagyobb probléma viszont csak most jön. Rengetegszer előfordult már, hogy szétidegeskedtem magam egy felelés miatt. Előtte lévő nap konkrétan egész este sírtam, elaludni sem tudtam. Reggelente mindig kómásan ébredtem a kialvatlanság miatt. Rettegtem attól, hogy leégetem magam az osztály előtt. Felelés közben nem egyszer már elég észrevehetően remegett is a kezem és a zédültem, és ilyenkor úgy érzem, mintha zsibbadna a nyakam vagy nem tudom hogy mondjam és olyankor meg kell támasztanom a kezemmel. Borzalmas volt azt a 10 percet, negyed órát végig állni, amíg a tanár faggatott, ráadásul közben a többiek minden mozdulatomat végig nézték... A többieknél nem tapasztaltam hasonló tüneteket felelés közben. Van akinek még nevetgélni, mosolyogni is van ereje közben.

Volt/Van valaki hasonló helyzetben? Ti hogyan tettétek jobbá a napjaitokat az iskolában? Nem szeretném, ha a következő 3 évemet is szenvedés kísérné végig.


Köszönöm szépen, ha elolvastad!



2017. júl. 30. 22:22
1 2 3 4
 1/40 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem sokkal könnyebbnek élnéd meg a gimis éveket, ha lennének barátaid, akikkel együtt feldolgozhatod a napi agyf_sz/frusztráció/weird dolgokat. Viszont ugye itt a probléma, hogy nem nagyon tudnak téged megismerni, mert nehezen nyitsz idegenek felé, és ahogy elnézem nem bírod a smalltalkokat sem elviselni. Sajnos én nem tudok igazán értelmes tanácsokat írni, én is elég introvertált vagyok, szerintem csak a szerencsémnek köszönhetem hogy jó osztályom volt, és viszonylag szerettek. Lehet érdemes lenne egy pszichológussal konzultálnod erről a dologról. Én azt sem zárom ki, hogy talán segíthetne egy osztály - vagy egy iskolaváltás. Lehetséges, hogy egy új közegben, tiszta lappal, fel tudnál kicsit oldódni
2017. júl. 30. 22:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/40 anonim ***** válasza:
84%
#1 Ha leírod kérdésben a problémáid, szívesen segítünk :) .
2017. júl. 30. 22:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/40 anonim ***** válasza:
25%
Próbálj meg csapódni egy társasághoz és bármit mondanak helyeselj
2017. júl. 30. 22:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/40 anonim ***** válasza:
0%
Ááá valahogy csak túllépek ezen a problémán.... max kreténkedek.még valahol, aztán ugy is elalszok....
2017. júl. 30. 22:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/40 A kérdező kommentje:
Én nem hiszem, hogy az iskola/osztályváltás segítene. Ugyanis, olyan közösség egyszerűen nem létezik, ahol ne lennének bunkó, nagyképű, piszkálódós emberek. Ráadásul az egy újabb, igen nehéz megpróbáltatás lenne a számomra és csak rontanék a helyzetemen. Egy másik osztályban én lennék egyedül "az új lány", nem úgy, mint nálunk 9.-ben, mikor senki nem ismert senkit, szóval szerintem nem fogadnának be, főleg a személyiségem miatt.
2017. júl. 30. 23:01
 6/40 A harmadik szem ***** válasza:
81%

Hallgass zenét. Vagy valamit csinálj magaddal.

Ha ennyire rossz valami az életedben, akkor ott bőven van tér annak, hogy valahol jó is legyen. Én azt javaslom, hogy kezdj el csinálni valamit szabadidődben, és nagyon meg fogod szeretni, és ezért még akár jó is lehetsz benne.

Másrészről meg amég felkelsz reggelente addig jól csinálod, nincs mi miatt aggódj.

2017. júl. 30. 23:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/40 A kérdező kommentje:

Egy újabb osztályba való bekerülés*

Bocsi, ez lemaradt.

2017. júl. 30. 23:02
 8/40 A kérdező kommentje:
#7 Köszönöm, ez igazán bíztató volt! :)
2017. júl. 30. 23:04
 9/40 A harmadik szem ***** válasza:
Nem is gondolnád, hogy mekkora szemléletváltás lehet egy jó hobbi. Nem azt mondom, hogy megoldódnak varázsütésre a problémáid, de már nem fogsz problémaként tekinteni rá.
2017. júl. 30. 23:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/40 A kérdező kommentje:
Igazából engem a rajzolás szokott még megnyugtatni a zenehallgatáson kívül. Ha tetszik a munkám, amit alkottam, az nagyon jó érzéssel tölt el. :)
2017. júl. 30. 23:14
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!