Járt már valaki hasonló cipőben?

Ez volt a második évem a gimnáziumban, és még mindig nem találtam senkit, akit a barátomnak mondhatok. Az előző évben a szociális fóbia és a súlyos önértékelési gondok miatt teljesen elzárkóztam a többiektől, esélyük sem volt megismerni. Ezeket sikerült nagyrészt leküzdenem kb. tavaly novemberre. Akkor úgy éreztem, hogy itt az idő, most már képes leszek beilleszkedni. Meg is próbáltam, de azt vettem észre, hogy nagyon hamar elunom magam a társaságukban, sok mindenben eltér a véleményem, furcsának és oda nem illőnek érzem magam közöttük. Az előző évben, amikor voltak a lelki problémáim, akkor azt gondoltam, hogyha egyszer majd kigyógyulok ezekből, akkor majd összebarátkozom valakikkel az osztályból, de nem így lett. :D Nem csak osztálytársaimra vonatkozik ez, más közegben sem sikerült összebarátkoznom a velem hasonló korúakkal. Jól kijövök a családommal, van pasim, több netes barátom is van, de mostanában egy kicsit magányosnak érzem magam, aminek szerintem az az oka, hogy nem tudom megtalálni a közös hangot a kortársaimmal. Ez a probléma egyébként egész eddigi életem során végigkísért, soha nem éreztem még azt, hogy "na, én ide tartozom" a hozzám hasonló korúak társaságában.

Volt már másnak is ilyen problémája? És ha igen, mit tett ellene?

16/L