Hogyan koptassam le ezt a kretén csajt?

Takarodj aludni kérdező!!!

Ritka gusztustalan egy maszáj csajszi lehetsz!

Szerintem meg tökre igazad van.

Én a face to face megbeszéléssel idáig mindig kudarcot vallottam, utána mindig én voltam a k*cs*g, ha őszintén megmondtam valakinek, hogy mi a bajom vele. És utána mindig én lettem a "problémás".

Csak idővel, és kemény munkával tudod(tudtad volna) lekoptatni. Nem odafigyelni, nem válaszolni neki, arrébb menni stb.

Én magányos típus vagyok (szeretek egyedül lenni a gondolataimmal), de - ha így volt, ahogyan leírta, akkor - a kérdezőnek adok igazat. Nem kötelessége akárkit a barátjának fogadni. Mindenkinek joga van eldönteni, kivel haverkodik. Kérdező, ne hagyd magad. Az a csaj pedig nem sírt, hanem hisztizett. Olyan, mint egy parazita. Minél többet segítesz rajta, minél közelebb engeded, úgy szipolyoz majd ki téged. Tudom, mert sajnos (attól függetlenül, hogy introvertált vagyok) én is megtapasztaltam az ilyet. Ill. a te sztorid durvább. :)))

Az enyém csak annyi, hogy beszélgettünk egy iskolatársammal, és tudod, folyamatosan megsértette a magánszférámat. Eleve utálom, ha valaki egy méternél közelebb áll, de ennek meg kellett mondani, hogy "ugyan, mássz már ki az aurámból". xD Amikor már attól félsz, hogy a következő pillanatban fuzionálódtok, az már gáz! Haha! xD

Valamilyen módon bevonhattad volna közösségedbe, barátnőidnek lehet szimpatikus lett volna.

Nagyon rossz érzés kiközösítettnek lenni.

#8

Igen, az tök jó, ha a barátnőinek szinmpi, ő meg ki nem állhatja... ja.

Esetleg azt tudod tenni, hogy elmondod neki, hogy mit érzel vele kapcsolatban. Ne azt vesd a szemére, hogy mit művel, hanem arra helyezd a hangsúlyt, hogy ez hogyan érint téged. Tisztázd le, mi az a határ, ameddig elmehet, ezzel megtanítod, hogyan tud közeledni másokhoz. Remélhetőleg nyugodt pillanatában képes ezt megérteni, mert akkor tudod figyelmeztetni, amikor épp átlépni készül a határt. Gondolom, senkije nincsen, ezért nem tudja, hogyan viszonyuljon másokhoz, emellett buzog benne a hála, amiért valaki törődött vele. Az indulatért bocsánatot lehet kérni, noha érthető, hogy egy idő után kibukott belőled.

Sajnos az emberek hajlamosak egyoldalúan kezelni az ilyen ügyeket, és valakinek a pártjára állnak, pedig itt mindkettőtöknek valós problémája van, és senkitől sem elvárható, hogy a másikért figyelmen kívül hagyja a sajátját. Te voltál, aki aki vitted neki a házit, gyakorlatilag te foglalkoztál vele. A felsőbb évesekkel mi van? Ők körükbe fogadták? Vagy csak vigasztalásképpen kreáltak neki egy hamis ellenségképet (valakiből, aki segített neki, amíg beteg volt)? Utóbbi esetben annyi hasznosat sem nyújtottak neki, mint te. Te ugyanúgy nem érdemled meg, hogy leköpködjenek, mint ő. Ő sajnos úgy értelmezte a segítségedet, mintha a megmentője volnál, ekkora terhet viszont nem tudsz a nyakadba venni, elvégre te is ember vagy (gondolom, középsulis: változó korban, tele kérdésekkel és kételyekkel). Megvan a baráti köröd, és ahogy írtad: nem találod vele a közös pontot. Senkinek nincs joga számon kérni rajtad, kivel osztod meg a szabadidődet. Amit tudsz tenni, hogy nyugodt körülmények között, amikor nem az indulatok beszélnek belőled, elmondod neki, mit érzel.