Mit tegyek, hogyha azt érzem, hogy semmi sem köt le és magányos is vagyok?

Új munkahelyemen a kollégák kijárnak cigizni, beszélgetnek egymással és én csak azt érzem, hogy nem tartozom oda, de szinte még a családtagjaimmal kapcsolatban is ez az érzés van bennem. Nem megy másokkal a beszélgetés és nem is szoktak kedzeményezni. Miután vége van a munkának, hazajövök és azt érzem, hogy halàlosan unok mindent. Nincs kedvem semmihez, mert nincs senkim. Nincs hova kimozdulni, nincsenek új ingerek és nem szeret senki. Olyan ez, mint a pokol. Munkahelyen meg kell felelni, de kb ennyi az életem, nincs senki, aki adna a véleményemre, aki szívesen tölti velem az idejét vagy, aki szerelmes lenne belém. Pedig most is volt valaki, akit nem tudtam elereszteni, annyira szeretem, de még ő is bunkó velem. Mi lehet a baj? Miért nem kezdeményeznek? Miért nem szeretnek?