Introvertáltabb emberként te mennyi ideig "bírsz" aktívan beszélgetni egy társaságban ahol huzamosabb ideig együtt vagytok?

Az ilyen munka stb miatti üres beszélgetésnél instant agyf*szt kapok.

Ha ismerkedésről van szó, az más, de eleinte kell egy kis vezetés.

Én ha társaságba keveredek, akkor csak csendben hallgatom őket, nem szólok bele.

Általában szeretek nyüzsgő helyekre menni, például bevásárlóközpontok, de ha megvettem, amit akartam, akkor azonnal húzok haza.

A családom társaságát nem igénylem, a barátaim társaságát meg csak chaten.

Pont ma voltam az egyik barátommal egy bevásárlóközpontba nézelődni, igen, jó volt, de nem lett volna sokkal szarabb, ha egyedül lettem volna, sőt.

Én alapvetően bulikba is szeretek menni, de egy bizonyos idő után már igénylem az egyedüllétet.

Fárasztani meg azok szoktak, akik nem intelligensek, nem lehet velük normális beszélgetést folytatni.

Nálam a limit az pár óra. Még fiatal csirke koromban néhány barátnőmmel elmentünk egy három napos hétvégére csajos bulit tartani az egyikőjük nyaralójában, hát a harmadik nap végére már erősen szomjaztam az egyedüllétet. Most a családi bulikon olyan 5-6 óra a nagyon max, amit ki tudok bírni, de a végén már ott is türelmetlen, nyűgös vagyok. Pedig szeretem a családot, jól érzem magam velük, örülök az összejöveteleinknek. Egy ideig. Utána nekem már sok lesz.

Nem mondom, hogy nem edzhető ez a képességem, de most a covid miatti lezárások egyáltalán nem tettek jót a dolognak, szociálisan is eltunyultam. Két évvel ezelőtt még azért egész jól bírtam a kollégákkal ivós estéket is (mondjuk ott az alkohol elég sokat segített a dolgon, ezt elismerem).

1 teljes napot kibírok, viszont a 2. napon már mindig félre szoktam vonulni 1-2 órára minimum, illetve sűrűbben rövidebb időre. A 3. napon érzem igazán a szenvedést, ha nem tudok egyedül lenni egyáltalán.

Pont most töltöttem a hétvégét együtt nagyrészt idegenekel egy erdei vadászházban. Tök jó volt, de azért kimerített.

Társaságban sosem vagyok sokáig középpontban, de figyelek a többiekre, még ha nem is én vagyok a legaktívabb beszélgetőpartner. Általában az ilyen társasági programok ~fél nap után fárasztanak, merítenek le, de akkor nagyon. Kellemetlen, de akkor (bármennyire is áll hozzám közel az illető) szinte idegesítenek a körülöttem lévők. Ilyenkor szükségem van ~15 percre, hogy feltöltődjek, és utána viszont már minden olyan, mint előtte.

Ebben az időben szeretek kicsit elvonulni, de ha nincsen rá módom, akkor annyi is megteszi, hogy nem kell semmit sem csinálnom, semmit sem mondanom, csak "létezek" :D Ezt kicsit esetlenül fogalmaztam meg, de remélem azért így is érthető.

Eddig szerencsémre nem igazán kaptam erre megjegyzést, max. ilyen "milyen csendes lettél" szintűeket, de nem szokták nagyon észre venni rajtam ezt.