Alapvetően más volt a gyermekkor a '80-as ill. a '90-es évek elején, vagy nagyban hasonlított?

Teljesen más volt. De nem sok értelme van összehasonlítani, mert a világ is megváltozott.

Mondjuk ami mostanság jutott eszembe, hogy napjainkban egy általános iskolás gyermeknek ingyen is van lehetősége táborozni a Balatonon, amikor én voltam 5-6 osztályos, akkor rohadt drága volt, sosem felejtem el, 5 nap volt 10 ezer forint 1996-ban. Az ma 40 ezer forintnak felel meg.

Millió és egy ilyet tudnék felsorolni.

A 80-as években nem mehettünk nyaralni Nyugat-Európába, apáméknak két vagy három évet kellett várni míg az új kocsi megérkezett a MERKURba, alig volt TV csatorna (hétfőnként adás sem volt), nem volt internet (filmletöltés, játékletöltés...). A 80-es évek végén agyonmásolt alámondásos (nem szinkronizált) filmeket néztünk kazettán. Évi 50 dollár értékű valutát vásárolhattál csak.

A 90-es évek elején ha volt pénzed akkor szinte bármit azonnal megvehettél. Mehettél külföldre nyaralni, bejöttek a tv csatornák és megjelentek a számítógépek majd az internet.

Szülőfüggő szerintem. Én 90-es évek elején születtem, testvéreim gyerekei kb. ugyanolyan körülmények között élik a gyerekkoruk. Hasonló (és ugyanúgy) kevés mesét néznek, legóznak (sikerült használtan venni), társasoznak. Nem mindenkinek szelfizik a mekiben a gyereke 4 évesen.

Kamaszkor, internethozzáférés, ott már eléggé más. Szerencsére nálunk még nem az ment, hogy kinek van több like a profilképén.

Nagyon más volt. A gyerek nem igazán szólhatott bele a család dolgaiba, nem hogy még ő diktáljon, mint manapság. Ma azért élnek a szülők hogy szórakoztassák a gyerekeiket nap mint nap. Régen suli után lementünk játszani a többi gyerekkel, és lámpaoltásra kellett hazamenni. Ma suli után mennek a családok programokat csinálni mert azt hiszik hogy a gyerekük utálni fogja őket ha nem szórakoztatják és kötik le folyamatosan.

Régen nem hurcoltak minket suliba, hanem kulcsos gyerekek voltunk. Elsőben elkísértek párszor, megmutatták az útvonalat, aztán jöttünk-mentünk egyedül.

Már 9-10 évesen tudott magának kaját csinálni egy gyerek, azzal ellentétben hogy a mai tinik egy kenyeret sem tudnak megkenni, mert mindent készen kapnak.

Lehetne még sorolni napestig, de a lényeg az, hogy nagyon más volt akkoriban gyereknek lenni, mint ma.

Ég és föld. Egyrészt nem volt net, meg mindenhol telefon, ami egyrészt jó, másrészt rossz. Az emberek összejártak, jobban megismerték egymást. Ugyanakkor a fejekben elképesztő ostobaság honolt az infó és más nézetek megismerésének hiánya miatt. Nagyon könnyen bedőltek bárminek. Messziről jött ember azt mondott, amit akart. Egy amcsiba szakadt rokonunk előadta, hogy mekkora király ő ott nyugaton, meg kiszúrta a szemünk egy trombitaréz pecsétgyűrűvel, amit aranynak állított be. Szóval a nagyképűségétől és a hantájától mindenki hasra esett. De most se jó, most meg mindenkinek közlésingere van, ami azért rossz, mert a tényeket és a véleményeket egyként kezelik :D

Egységesen csórók voltak az emberek, akinek meg volt pénze, az se mutogatta annyira. Gyerekként megosztottuk a játékainkat, fantáziánkat is használni kellett. Én pl. istenien elvoltam egy létrán keresztül dobott lepedő alatt, amit kineveztem sátornak :D Ma már, ha a szülő akar 1 óra csendet, akkor a gyerek kezébe nyomja a telefonját, aztán nesze nyomkodd.

'84-es vagyok.

Fociztunk a Kalefon pentek este a Dallas alatt, mert kiurult az egesz varos. Amikor kidurrant a labda, felrugtuk a 12-es busz tetejere, aztan rohogtunk, hogy egy honap mulva is ott volt, mert a posta elott allva ra lehetett latni a lenti buszokra.

Szervaltunk roman penzt (szinten a Kalefon), bedobaltuk az automatakba, igy joarasitottuk a dolgokat, foleg a kolat, amivel hanyasig ittuk magunkat. Egy papir szazasert kaptunk egy zacsko roman penzt. Amit nem fogadott el a gep, az ment a villanyos ala :)

Neha egy kis paternoszterezes az Ipari Miniszteriumban.

Hetvegen meg irany a PeCsa, Game Boy es NES kazikat csencselni.....

38F incel

Olyat nem fogsz találni, aki egyszerre volt gyerek a 80-as és 90-es évek elején, így releváns infóval tudna szolgálni.:)

Én 85-ben születtem, tehát az első emlékeim 90 körülről vannak. Pár dolgot tudok mondani, ami a 80-as évekhez képes valószínűleg más volt:

- Nem voltam kisdobos, úttörő

- Nem hordtam iskolaköpenyt

- Orosz helyett már angolt tanultam

- A legtöbb osztálytársam családjában már volt autó, ez 80-ban talán még nem volt annyira általános

- A 90-es évek elején a privatizációval hirtelen rengeteg lett a munkanélküli, néhányan meg nagyon meggazdagodtak. Ezt a gyerekek is megérezték, sokkal nagyobb lett köztük a különbség

- 90 körül már voltak kezdetleges számítógépek (Comodor 69 meg ilyenek)

Illetve hirtelen nagyon kinyílt a világ, bejöttek a nyugati termékek, lehetett utazni, stb.

Ég és föld a különbség... Gyereknap végén a fiú osztálytársakkal kimentünk a határba a víztározóra, és ugráltunk bele a zsilipbe 12 évesen. Utána egész nyáron ott voltunk, volt hogy egy mezőgazdasági vállalkozó adott egy régi rába steiger belsőt, és kompresszorral felfújtuk, azon napoztunk a tó közepén.

Akkoriban a fiúk 70%-ának volt kismotorja, simson, robogó, babetta, rengeteg rendőrös sztorit hallottam és éltem át, mivel jogsija senkinek nem volt.

Az utcában épült egy ház, és amikor elmentek a melósok, éjjelig fogócskáztunk az épületben.

Akkor még voltak nagyobb telek, és volt olyan, hogy kimentünk a víztározó töltésére, és 4-5 emberrel csúsztunk le a tó jegére, a vége az lett, hogy összetört a szánkó. Bejártuk a környék összes erdejét, azok az erdei utak már nincsenek meg, amik akkor ki voltak taposva.

Mivel akkor még a felnőttek is mentek locsolkodni, az egész falut bejártam húsvétkor.

Kocsmában kóláztunk és csocsóztunk, biliárdoztunk, a bátrabbak játékgépeztek. :D

Több volt a környékbeli nyári diákmunka, minden nyáron voltam hol a barackosban, hol a bányánál kisegítő 13 évesen.

Óvodába akkor senkit sem vittek kocsival, 4-5 évesen 2 km-es távokat mentünk teljesen egyedül erdőn át.

Mára ez teljesen eltűnt.

A víztározóra ma már nem jár senki, csak pecások. A kocsma bezárt. Motoros gyerekek eltűntek, a barackost kivágták, a mezőgazdasági vállalkozó meghalt, a bánya már nem fogad diákot, minden óvodást autóval hoznak-visznek.

Persze felnőtt fejjel sok vakmerő dolog volt, de így volt teljes a gyermekkorom.