Elegem van az életemből olyan rossz, mindegy lenne ha meghalnék. Mit csináljak?

Fura... nincs párom, falusi vagyok, én se nagyon járok bulizni; mégse érzem azt, hogy emiatt le lennék bármiről is maradva.

Ettől függetlenül folyamatosan kimozdulok itthonról, mindig megismerek új embereket. 23 évesen nem ártana nyitottabbá válni.

Nagyon sok, idősebb ismerősöm se találta meg az igazit (mert úgy tűnik ez a fő probléma), még se akar meghalni egyik se emiatt.

22f

Hát figyeljetek, én egy városban lakom,de ez a pusztulat városa. Semmi nincs itt! Esélyem sincs megismerni valakit amíg itt vagyok... Abba vagyok már belebetegedve, hogy sehogy sem sikerül innen elhúznom a csíkot. A frontálisan haladok a zárt osztály felé, ha ez még sokáig így megy. Annyi helyen lehetnék, és megismerhetnék új embereket, de ehelyett itt aszalódok abban roh@dék helyen.

23/L

És gyönyörűen elragoztam ezt az utolsó mondatot is :)

Helyesen: ezen a roha@dék helyen.

Az hogy nincs párod, amiatt ne keseregj. Én 29 vagyok, a bnőim 28 és 30, falun lakunk a szüleinkkel! Nekem ugyan általában van barátom, nekik ritkán. Szóval egyáltalán nem vagy lemaradva!

Hát ha suliba nem jársz, akkor vm munka valóban jó volna, de tudom h az manapság nagyon nehéz...

Semmiképp se roskadj magadba, menj el sétálni, rendezgesd a kertet, foglald le magad valamivel.

Nekem az erdei séta nagyon jót szokott tenni, egész feltölt, plusz át tudom "szellőztetni" az agyam. Vagy hallgass zenét, tombolj rá, vagy ha ahhoz van kedved, akkor sírd ki magad rajta. Az olvasás is jó, mert az meg elrepít egy másik világba, plusz megismered más emberek, társadalmak, korok életét, szokásait, miközben szórakozol.

Feladni semmiképp se szabad, lesz még jobb, fiatal vagy még :). Addig is foglald el magad! :)

25 évesen semmim sincs. Nem volt bnőm, van egy sz@r vállalkozásom ami csak viszi azt a pénzt, amit máshol keresek meg. Baráti köröm 0. Születésnapomon csak a család köszönt fel, de abból se mindenki. Minap fb-n néztem ált iskolás osztálytársakat. (korombeliek) a 26 emberből 2-t találtam rajtam kívül, akinek nincs gyereke, párkapcsolata, munkája. Többinek mindegyiknek tele van babafotóval az egész oldal.

Mégse vagyok depressziós és öngyilkos sem akarok lenni, sőt azt se érzem, hogy le lennék maradva bárkitől is.

Ez az én életem, nekem jó ez így ahogy van, kit érdekel az akinek nem tetszik? Nekem kell benne élni, és nem neki!

25F