Régen jobban tisztelték egymást a kollégisták?
Sokszor azt látom a kollégiumban, hogy a másik ember nem más, csak egy akadály. Akadály mert sorba kell állni miatta a mosókonyhához, a menzához. Le kell kapcsolni a lámpát ha ő aludni kíván, hiába akar az ember sokáig olvasni. Tehát az ismeretlen másikat a természetes igényei miatt utálják, de ez megy oda vissza a legtöbb embernél. Miért csak akadályt látunk egymásban?
Néztem nem rég pár fekete fehér filmet és felfigyeltem a régies beszédre. Az utcai beszéd is sokkal tiszteletteljesebb volt, legalábbis a filmek alapján. Egyebet nem tudhatok, nem éltem akkor. Viszont az szűrődik ki a filmekben lévő normálisnak számító viselkedésből, hogy az idegent is egy tiszteletre méltó személynek tartják. A régi kollégisták jobbak lehettek, mint mi?
válasza:Én is úgy gondolom, hogy régen sokkal toleránsabbak voltak az emberek, megtanultak alkalmazkodni egymáshoz.
Én is voltam kollégista, 10-en voltunk egy szobában, 150-en a koleszban, de nagyon ritkán voltak konfliktusok. Volt házirend, amit mindenki betartott, így a pihenés mindenkinek adott volt, de a sorban állás sem volt probléma, mert senki nem sietett sehova, nyugodtabb légkör volt. Az is tény, hogy tisztelettudó volt szinte mindenki, amit annak tudok be, hogy megfelelően voltunk nevelve, és az állam sem hagyta elkallódni a fiatalokat.
Katona is voltam. Ott 54-en voltunk egy körletben, és szintén jól kijött szinte mindenki mindenkivel. Nagy barátságok, szép emlékek születtek.
Ma már nagyok az elvárások és az igények, kevésbé toleránsak az emberek, mindenki önző, agresszív, számító stb.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!