Valóban egy szürke ember volnék huszonévesen?

Bár szeretek a munkatársak előtt középpontban lenni, de nem vagyok önálló a magánéletben, ezt viszont senki nem tudja, mert mindig hárítok valahogy, hó végén lenne egy csapatépítő este, viszont már sokan gondolkodás nélkül mennek, én viszont nem vagyok társasági ember, a pia miatt meg nem látom értelmét elmenni hisz amúgy sem lenne ingyen mert amolyan viszel iszol elven működne.

Egy diszkó ami másnak átlagos hetente, nekem tök idegen, sose voltam, fiatalabb koromban nem vittek egybe sem unokabátyámék így lemaradtam ezekről, én meg nem fogok menni egyedül, mert milyen az.

Egy ideig volt egy pár fős ismeretségem, csak egy rendőri probléma folytán mindenki eltűnt, és megszakadtak ezek a barátságok, onnantól egyedül vagyok.

Nagy unalmamban azután 1 évvel elkezdtem kondiba járni, mellette csináltam egy A-B kategóriás jogsit, és később vettem hobbira egy autót, illetve egy cross-t ezekkel elfoglalom magam már évek óta az év bármely napján, jelenleg két szék között vagyok mert ennyi idősen már sok csajon túl kellett volna esni, de jelenleg azt sem tudom mi lesz ezután, csak így vagyok magamnak mindennap.

Volt egy tőlem fiatalabb illető aki észrevette rajtam ezeket a kibújásokat hogy soha sehova nem megyek senkivel, így ne csodálkozzak azon ha azt sem tudják létezek-e