Miért baj, ha valaki nem dolgozik az egyetem mellett és nem spórol őrülten?
Nem dolgozok az egyetem mellett, mert nincsen rá szükségem. A szüleim szerencsére megtehetik, hogy támogassanak és minden költségemet (pl. albérlet, utazás, jegyzetek, kaja stb.) ők fedezik, amiért nagyon hálás is vagyok. Ami megmarad vagy ajándékba kapom (pl. szülinapra, karácsonyra) azt félretehetem és ebből költök hobbira, szórakozásra. Ha majd már lesz lehetőségem szakmailag hasznos munkát vállalni, akkor azzal már szívesen élnék, mert szerintem ez egy nagyon jó tapasztalat. Ugyanakkor jelenleg még nem tudnék és szívesebben töltöm az időmet tanulással, pihenéssel, mint diákmunkával.
Már eleve ez is szúrja egy-két ember szemét, mert "mi az, hogy nem dolgozol", "élősködő vagy", "lusta vagy", "büdös a munka" stb., stb., de az szintén zavarja őket, hogy nem kell mindenen őrülten spórolnom. Nem szórom a pénzt feleslegesen, nincsen semmi extra, luxus cuccom és nem is használok nem tudom milyen drága dolgokat, de nem kell mindenből a legolcsóbbat választanom. Ha megkívánok egy desszertet vagy egy különlegesebb sajtot, akkor meg tudom venni magamnak és rendelni is szoktam vagy beülök valahová ebédelni. Ha megtetszik egy ruha a boltban, akkor azt is meg tudom venni és nem okoz problémát pl. egy belépő/jegy megvásárlása sem. Én ezt nem tartom túlzásnak. Csomóan vannak, akik nálam sokkal jobb körülmények között élnek pl. lakást, autót is kaptak.
Tudom, hogy vannak olyanok, akiknek össze kell húzni a nadrágszíjat és minden forintot meg kell számolni. Tudom, hogy sokan vannak olyanok is, akik egyetem mellett dolgoznak, mert csak úgy tudnak összeszedni elég pénzt a megélhetésükhöz. Viszont én nem ilyen helyzetben vagyok és én ettől nem érzem magamat rosszabbnak vagy kevesebbnek. Soha egyetlen rossz szót sem szóltam rájuk, nem nézem le őket, nem bántom őket és semmi ilyesmi, ellenben én már többször kaptam csúnya megjegyzéseket, hogy "jajj mert neked mindened megvan", "alád rakják a szülők" és hasonlók.
válasza:
válasza: válasza:Én se dolgoztam volna egyetem mellett, ha nem muszáj, de nem volt más választásom.
És rossz volt és nem lettem tőle több, csak fáradtabb. Pedig ha valami rossz, akkor szeretjük azt érezni, hogy legalább a lelket nemesíti.
Te se tehetsz róla, hogy jóljártál és ők se, hogy rosszul.
válasza: válasza: válasza:Megszólni nem fogom azt aki nem dolgozik, de mindenképpen jót tesz egy fiatalnak, ha ambicizus és akar dolgozni, van érdeklödése, és szereti ha sikere van, ha az a tesco kirakodása akkor is.
37 éves vagyok és 14 évesen kezdtem egy büfében nyaranként dolgozni. Most 2 lányom van akik picik még de látom az alkalmazottainkon is, hogy az aki fiatalként kezdte a munkát sokkal könnyebben áll dolgokhoz.
Minél fiatalabb vagy annál jobban tudsz alkalmazkodni. Ez egyértelmü, nem is hiába pl az au-pair munkák nagyrészt max 24 éves korig megy.
Már fiatalon meglátod, hogy milyen jó is ha saját pénzed van, milyen jó is hogy hónap végén egy összeget kapsz. Az önálloság vágya általában az emberekben benne van.
Egyrészt jobb megtapasztalni fiatalon , hogy nem mindig minden úgy van ahogy mi akarjuk.
Nekünk van egy cégünk és ott 200 alkalmazott. Olyan fiatalt akinek semmi munka tapasztalata nincsen sehova nem veszek fel, még takarítani sem(habár oda pont mindenképpen kell tapasztalat), mert: a soha nem dolgozott fiatalok többsége csak ácsorog és elvárja, hogy mindent mondjanak neki, kérdezni nem szeret, tényleg egy nagy rakásként áll ott, vagy mindent maga akar megoldani, és képtelen a szabályokat követni, majd ö tudja mert neki diplomája van... Pl jön egy fiatal és a tescoban rakodott már 2 éve, sokkal pozitívabb mint egy diplomás soha nem dolgozott.
Ami te esetedben fura, hogy miért nem volt eddig erre igényed? Nekem még a 8 éves lányom is pénzt akar keresni, és mikor beáll pakolni és kap érte 10€-t akkor mindenkinek elújságolja, hogy a saját pénzéböl volt fagyizni...
válasza:Nem kell velük foglalkozni, viszont igen. Az tény, hogy sokkal könnyebb neked.
Engem is eltartottak a suli alatt, sokkal többen voltunk ilyenek, mint nem ilyenek. Az albérletek brutális drágulásával viszont egyre kevesebb család tudja ezt felvállalni, ami érthető.
Szerintem az is érthető, hogy nehéz azon fiatalok élete, akik kénytelenek dolgozni az egyetem mellett és az is érthető, ha van bennük emiatt némi keserűség.
Spórolni viszont azt gondolom nem árt, főleg ha van miből. Nekem hatalmas segítség volt, hogy a nagybetűs élet kezdetén volt egy kis pénzem, amivel eltudtam indulni.
Azt sem értem, hogy egyáltalán hogy juttok el eddig a témáig, hiszen akikkel igazán jól ismertük egymást, azzal sem időztünk órákig a témán, hogy mit tehetek meg és mit nem. Sosem vágtam fel vele, hogy van miből és sosem adtam okot ilyen jellegű beszólásokra, így nem is kaptam. Max az tűnt fel a közelebbieknek, hogy mindig van túrórudi a hűtőben a polcomon, ennyi...
Akivel meg semmilyen viszonyban nem voltam, az meg azt sem tudta ki fia borja vagyok, így főleg nem szólogatott be.
Köszönöm a válaszokat!
#1: Azt leírtam, hogy majd szeretnék dolgozni, ha olyan munkát is el tudok vállalni, amit szakmailag is hasznosnak tartok, hogy legyen tapasztalatom. Jelenleg nem tudnék gyakorlatra menni.
#2,3,4: Igen. Én is azt látom azokon, akik dolgoznak az egyetem mellett, hogy fáradtak és kimerültek, nagyon nehéz összeegyeztetniük az egyetemet és a munkát, nem nagyon van idejük mindenre rendesen koncentrálni és készülni stb. A kaotikus órarendek sem könnyítik meg a helyzetet. Nem járok extra nehéz szakra, de az első évben minden nap volt órám és csomóra kötelező volt bejárni, ha akartam volna sem tudtam volna ellógni (bár nem is akartam, mert én minden órán szeretek ott lenni, úgy könnyebben tanulok). Valamint elég sok feladatot is kapunk otthonra, szóval az órák után sem áll meg az élet.
#6: Ugyanazt tudom mondani, mint amit az egyesnek is írtam. Mire gondolsz, mikor azt írod, hogy erre eddig nem volt igényem? Én gyerekkoromban sem kaptam soha zsebpénzt vagy ilyesmi, ha kellett valamire pénz pl. barátokkal pizzázni, fagyizni, könyvre stb., akkor kértem és kaptam. Emellett mindig kaptam pénzt ünnepekre is és az volt az én "saját pénzem", amit arra költhettem, amire szerettem volna. Jelenleg is hasonlóképpen működik a rendszer. A szüleim mindig utalnak nekem egy összeget, ami fedezi az állandó költséget pl. bérleti díj, rezsi, utazás stb. és ebből a pénzből gazdálkodom. Ami ebből megmarad (mert nem minden fix költség), illetve az ajándékba kapott pénzek pedig a tartalék, amit félreteszek és ebből költök szórakozásra, hobbira is. Nekem ez így is tökéletesen megfelel és nem érzem kényelmetlennek.
#7: Igen, biztos vagyok benne, hogy nehéz lehet, ha valakit nem tudnak vagy nem akarnak támogatni a szüleik és lehetséges, hogy nekik emiatt nem olyan jó azt látni, hogy más mindent megkap a szüleitől. Viszont úgy gondolom, hogy ez nem az én "hibám" és én erről nem tehetek, illetve nem csinálok ezzel sem semmi rosszat. Nem úgy szokott ez felmerülni, hogy pl. beszélgetünk és akkor kitárgyaljuk egymás anyagi helyzetét, hanem hallom ahogyan kibeszélnek vagy mondjuk egy beszélgetés alkalmával elejtenek egy-két csúnyább megjegyzést. Nem szoktam dicsekedni vagy felvágni semmivel sem (nincs is mivel és nem is vagyok olyan típus), de alkalmanként látják, hogy például mit eszek, új ruháim vannak, új telefonom van stb. vagy hallják, ahogyan a barátnőmmel beszélgetek.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!