Kezdőoldal » Emberek » Társasági élet » Nem tudok kilépni a komfortzón...

Nem tudok kilépni a komfortzónámból, vagy egyszerűen csak önbizalomhiány? Mit tegyek?

Figyelt kérdés

Nagyjából 12 éves korom óta eléggé szegényesen járok közösségekbe és nem igazán érzem jól magam a bőrömben. Sokszor próbáltam fogyni, hogy jól érezzem magam, de rá kellett jönnöm nem igazán ez a baj. Leginkább az zavart, hogy mikor társaságba mentem a lányok sokkal felszabadultabbak voltak nála, igen, elég magamnak való vagyok.

Aztán jött, hogy folyamatosan kaptam a pofonokat, hogy milyen erős a pubertás korszakom és pattanásos az arcom, és a sok cseszegetéstől inkább nem jártam közösségbe, csak iskolába. Mindig kitaláltam valamit, csak ne kelljen mutatkoznom a barátaim előtt, de persze nagyon vágytam a barátokkal való együttlétre. Elég fiús is vagyok, szóval más miatt is sokszor rám szóltak (a kinézetemet illetően), és bár nem vagyok a sértődékeny típus és akkor ott nem is vettem magamra a dolgot, de tudtam, hogy ez nincs rendben és engem is zavart. Szóval ha nagyon kellett menni valahova akkor pingvinnek öltöztem, hogy csak az arcom látszódjon... azt is igyekeztem takarni a hajammal.

17 vagyok és rengetek internetes barátommal szeretnék találkozni... De nagyon félek, hogy milyen visszajelzést kapok a külsőmet illetően... ez normális?

(Mellesleg a pubertással járó pattanásokat nem tudom kiküszöbölni, úgy sem, hogy nagymamám és édesanyám is kozmetikus, csak gyógyszerrel, amit 6 havonta szedhetek és mindössze 2-3 hétig tiszta tőle az arcom.)



#barát #szorongás #önbizalomhiány ##megfelelési kényszer ##paranoia
2018. nov. 3. 22:13
 1/1 anonim ***** válasza:
Ne félj, az igazi barátokat nem a külső fogja főként érdekelni. Ennyi idősen majdnem ugyanilyen problémáim voltak, mondjuk én nőies voltam, de pattanásos, kissé tudatlan, és magamnak való. Anyukám unszolására mentem csak el diszkóba is először 17 évesen, és nem voltam elég menő, de akkor is így volt jó, mert volt olyan fiú, aki felkért táncolni, és pár lépés után már csókolni akart, de még a nevét sem tudtam, nem hagytam, és amikor újra próbálkozott, ott hagytam a tánctéren. :) A könnyen kapható lányok sokkal menőbbek voltak, de nem bánom, hogy én nem. Engem is hívtak, hogy menjünk sétálni, és kis buta voltam, nem is értettem, hogy miért is kellene.. de nem mentem. A szép ruhák esetleg tudnak egy kis önbizalmat adni, de nem kell kihívónak lenni, csak csinosan, kényelmesen jó öltözni. A lényeg, hogy aki megszeret, annak a belsőd lesz a legfontosabb, akinek nem lesz mindegy, hogy te vagy másik lány, és ő el fog fogadni úgy ahogy vagy, és talán majd az önbizalmad is helyreáll. :)
2018. nov. 6. 02:23
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!