Házilag készített pálinka? Hogy kell valaki segítene, pontról pontra? Aki főzött már elmagyarázná? Hogy kell főzni előpárlat meg ilyenek? Aki tapasztalt írjon?

Ne sajnálj pénzt kiadni az oktatásra, mert itt bármilyen okosakat is írunk, ezt gyakorlatban kell látni, tapasztalni.

[link]

[link]

Pársoros válaszok alapján ne akarj pálinkát főzni, de egy rendesebb összefoglaló kitanulása után nyugodtan nekikezdhetsz.

(pl. [link] )

Ha keresel valakit, aki régóta főz, arról te nem tudod eldönteni, hogy tudja-e, mit csinál... hacsak nincsenek díjazott pálinkái. Van, aki egész életében szart főz.

Pálinkától pedig akkor lehet metanolmérgezést kapni, ha BELEKEVERIK a metanolt. Nem az előpárlattól halnak és vakulnak meg az emberek, hanem a szélvédőmosótól... de a 2011-es cseh botrány óta már abban is ritkább (vagy nincs is) metanol.

Ki van arra kényszerítve, hogy pár soros válaszra törekedjen? Benne van a szabályzatban, csak elkerülte a figyelmem? Avagy van karakterkorlát csak én nem látom?

Az én elképzelésem inkább az, hogy jelenleg is kvázi vita tárgya az, hogy mi a helyes pálinkafőzés menete, s hát nyilván azért lehet ezen vitatkozni, mert van min, hisz sok eltérő elképzelés van, talán ki is mondható az, hogy bizonyos szempontokon kívül nem lehet minden egyes mozzanatról elmondani, hogy ezt így és csakis így s ez az egyetlen helyes út. No most innentől kezdve, ha valaki is leírja részletesen, "több oldalban" a mikéntjét, hááát, nem kis támadási felületet ad. Ezt még neten, arc nélkül is általában elkerülik az emberek, nem hogy szemtől szemben. Úgyhogy ne kerteljünk szerintem, mindenki írja le, mit hogyan, aztán feszüljünk egymásnak. :) A vége úgy is az, hogy jön Phoney, a nem "feltétlenül" az "attól is függ" és a "ez nem ennyire egyszerű" ember, aki majd mindannyiunkat el is igazít, meg nem is. Félreértés ne essék, bírom Phoney-t s jók a meglátásai, már amikor vannak, de Ő is kínosan ügyel arra, hogy állásfoglalásba ne nagyon keverje saját magát. Mit féltek ettől ennyire? Minek kerülgetitek ezt ennyire? Nem csak tőletek kérdezem, nyílt levélként a teljes otthonfőzők netes gyülekezetéhez intézem ezt a kérdést... Az örök igazság, hogy aki hallgat, az bölcs maradhat, de elég ha csak azt hiszik rólad, vagy tényleg azzá is szeretnél válni?

Akkora feneket kerítettek a pálinkának az elmúlt évek során, hogy gyak. a tudományok tudományaként tekint rá mindenki, majd ez saját magából csinált valamiféle olyan "kört", amibe egyszerűen nem értem, de boldog-boldogtalan bele akar tartozni. Hogy igen, én is tudom ám, igen ezt így és így kell.

Ebben a témában olyan vezér nélküli diktatúra van, hogy az valami egészen elképesztő, képesek emberek egymásnak feszülni azon, hogy most körkörösen lögybötyöljük a pálinkát a pohárban, mint a bornál avagy áh hááát, mi' csinálsz, hülye vagy? Ráadásul mindez csak így, piff... berobbant, egyik pillanatról a másikra, mint valami elcseszett magyar film, aminek nincs eleje...

Mit szégyenlősködünk?

Bemásolom ide, amit a kérdezőnek írtam, biztos van benne hiba, tőlem aztán jöhet a kritika, max. tanulok belőle... Ezt is kellene tennünk, nem? Tanulni egymástól!

"Első körben felteszed főzni a cefrédet, gyümölcsfajtától függően vannak olyan cefrék, amik habzásra hajlamosak, így a főzőt előfordulhat, hogy csak a 3/4-éig töltheted meg, ellenkező esetben felhabzik és áthabzik a cefre a páracsőbe. Ez ellen lehet védekezni habzásgátlóval, neten, borászati boltokban vásárolhatsz ilyet.

Az első főzés során az egyedüli cél az, hogy minden alkoholt kinyerj a cefréből. Lehet nagy lánggal tüzelni, arra ügyelni kell ugyanakkor, hogy amennyiben nem dupla falú a főző és/vagy nem keverőszáras, ne égjen le. Szimpla falú főzőnél túl sűrű cefrét nem javasolt főzni, épp ezért némi vízzel nem árt azt hígítani. Sima csapvíz tökéletes! A hűtővizet mindig hidegen kell tartani, akkor érdemes a vizet "cserélni", amikor a hűtőtartály első harmadánál már 30-40 fok környékén van a víz hőmérséklete (ekkor lejjebb még hideg, nyilván). Az a jó hűtő, aminek van alsó befolyása és felső kifolyása, azaz alul, felül is van egy cső. Így letudod folyatni a meleg vizet a tetejéről, nem kell a teljes vizet cserélni. Ne önts rá hideg vizet, mert azzal fölkevered a vizet! Ha nincs rajta ilyen, applikálj bele. Rákötöd slaggal a csapvizet és a csapot csak nagyon picit nyitod meg, viszonylag lassan kell leengedni a tetejéről a meleg vizet. Ha gyors a befolyás, szintén felkeveredik a víz. Az alszeszt tévhittel ellentétben nem addig kell főzni, amíg az "folyik", lehet addig is, csak hülyeség, pláne ha tettél vizet a cefrére! Mint írtam, a lényeg, hogy minden alkoholt kinyerj belőle. Én az alszeszt megszoktam szűrni a kozmaolaj jelentős részétől. Úgy főzőm, hogy egy tölcsérbe teszek kávéfiltert (papír filter), ezen engedem át az alszeszt a gyűjtőedénybe. No ebben látni fogod a kozmaolajat, a párlat tetején fog úszkálni, ott ahol befolyik a párlat, ott taszítja majd a kozmaolajat. Amikor elfogy az alkohol, akkor viszont "összezár", nem taszítja már. Ezen felül ellenőrizheted az alkohol jelenlétét úgy is, hogy egy keveset engedsz valamilyen edénybe (1 centet, több nem kell) ráöntöd az üst tetejére és azonnal meggyújtod, ha meggyullad, akkor van még alkohol, kb. 3 alk. százalékig megfog gyulladni, s az untig elég is, az alatt már gyak. csak gáz/fa/áram pazarlás történik, nincs értelme vele foglalkozni. Az alszesz egy zavaros, opálos folyadék, illatra hordozza a gyümölcs illatát, de lehet kissé bűzös is, nem kell megijedni attól, hogy az a végeredmény! A cefrének kb. 20-30%-a, de inkább 15-20% ez! 25 alk. fokkal viszont a 30%-át kiteszi, erre mindjárt kitérek!

Ha kész vagy a cefre lefőzésével (értelemszerűen először csak azt főzz, tehát ha több körből áll a történet, azt egyszerre finomítsd!) elmosod alaposan a főzőt, a páracsövet. Visszaöntöd az alszeszt a főzőbe, ha nem egy, hanem több edénybe gyűjtötted, akkor alaposan összekevered, majd kiveszel belőle egy mérőedénybe, és megméred annak alkoholfokát. Amennyiben 25 alk. fok felett van (és jó eséllyel, ha jó volt a cefre, akkor kb. 35 alk. fok környékén lesz) abban az esetben lefokolod 25 alk. fok alá. Ismét jó a sima csapvíz. Tudd, hogy hány liter alszeszed lett, s abból már számolhatod mennyi kell ahhoz, hogy 25 alk. fokra le tudd fokolni. Lefokold, leellenőrzöd magad (ismét megméred), majd ismét felteszed főzni.

Az elején lehet ugyanúgy intenzíven tüzelni, de észnél kell lenni, időben le kell venni minimálisra. A legegyszerűbb módszer erre az, hogy megfogod a páracsövet a hűtőhöz közeli felén, ha ott úgy érzed, hogy kb. 50 fokos a cső, akkor visszaveszed teljesen minimálisra a tüzelést. Akkor jó, ha lassú csöpögéssel indul el a párlat és a csöpögő párlat mennyisége legalább a feltett alszesz fél %-a! Ez lesz egyébként a "rézeleje". Mivel kezdő vagy, javaslom az 5 poharas módszert, hogy ráérezz arra, mikortól jön a középpárlat, annak mik a tulajdonságai s milyen az előpárlat, annak mik a tulajdonságai. Fogsz 6 darab 5 centes poharat. Az első lefolyó 5 centet kiöntöd. Majd teletöltöd a 2. 3. 4. 5. poharat, de közben a 2-at a 3-kal összehasonlítod és így tovább az 5-ig. Milyen az illata. Meg kell tudni érezni benne a kellemetlen illatokat, esetleg alaposan kihígítva a kellemetlen ízeket, mindenesetre ezt illatra ellehet bírálni! A 2. pohárban szinte biztos, hogy megérzed majd a kellemetlen szagokat, picit hígítóra emlékeztető szagot. Az 5. pohárnál már sanszos, hogy megérzed tisztán a gyümölcsöt, a hígító szag eltűnik. Lényeg, hogy onnantól, hogy ezt megérzed, ellehet kezdeni a középpárlatot gyűjteni, onnantól pálinka a párlatod! Számokban ez úgy alakul, hogy amennyiben jó volt a cefre, nem történt erjedési hiba. Akkor az alszesz fél %-a a rézeleje, majd annak további másfél %-a az előpárlat. Ez kuka, dobd ki, vagy elteszed ablaklemosónak, ahogy gondolod. Lényeg, hogy inkább ne igya meg senki sem! Tehát nyilván így alakul majd a felhasznált poharak száma, s ha ezt a fél + másfél %-ot túllépve is még bűzös a lefolyó párlat, akkor azt még mindig ki kell dobni, ez akkor következik be, ha erjedési hiba lépett föl! Egy acetonos sz.., esetleg megecetesedett cefréből is kilehet menteni a megmaradt alkoholt, csak sok előpárlatot kell elvenni, no most ennek ált. az az eredménye, hogy iható pálinkát kapsz, csak gyümölcsjegyeket nem nagyon hordoz magában. Itt megjegyezném, hogy rosszul elválasztott frakciók során, tehát amennyiben belemegy egy pálinkába az előpárlat, sőt a rézeleje is, attól sem kell megvakulni, abba sem fog senki sem belehalni, ez egy tévhit. Az a pálinka nem pálinka, az igaz, s az valami ihatatlan, irdatlan sz.., ami így születik, de nem egy azonnal ölő méreg!

Amit mindenképp szerezz be, az alapfelszerelésen kívül (mérőtégely, fokoló) egy eprüvetta! Nem olcsó történet, de ha vigyázol rá, akkor örökös. Eprüvetta arra jó, hogy mérd a pillanatnyi alkohol fokot, és kell is tudd a lefőzéshez, ahhoz kell tudni, hogy jó pálinka legyen a végeredmény, nem pedig valami kutyakergető. A középpárlatod az eprüvettán engedd át, ebbe állítsd bele a fokolót. A középpárlat ált. 70-78 alk. fokkal indul, ami lényeges, hogy ezt a legritkább esetben lehet csak 55 alk. fok alá engedni, de az is előfordul, hogy már 60 alk. foknál abba kell hagyni a főzést. Aki ezen kiborul, arra legyints, mert a mennyiségi pálinkafőzőkre egy pillanatot sem szabad szánni! A középpárlatnak egy lassú, vékony de folyamatos folyással kell lefolynia. Ez lehet hajszál vékony, de a legvastagabb a gyufaszál vékonyságú folyás egy otthoni kisebb főző esetében (kisebb az 100L és az alatti). Ezt tudni kell tartani! Úgy kell játszani a lefőzés teljes periódusában a tüzeléssel és a hűtéssel, hogy ezt tudd tartani s ne menj el egyik szélsőség irányába sem. A hűtővizet szintén cserélgetni kell, nem olyan sűrűn már, mint az alszesz főzésénél.

Amikor eléred a 60 alk. fokot, akkor kezd kóstolni a lefolyó páralatot, picit a nyelvedre veszel, s amikor megérzel nehéz ízeket, akkor abban a pillanatban abbahagyod a főzést. Ha sajnálós vagy, mint a mennyiségi főzők, akkor elveszed alóla az eprüvettát s aláteszel egy edényt, abba gyűjtöd az utópárlatot, addig főzöd, amíg akarod, én kb. 20 %-ig szoktam. Az így, egész évben eltett utópárlatot év végén össze lehet önteni, majd ismét lefőzni, s lesz belőle egy vegyes pálinka. Akkor érdemes csak ilyet tenni, ha sokat főzöl, 2-3 liter utópárlatot tök fölösleges ismételten lefinomítani. Lesz belőle 2-3 deci pálinkád...

Ha kész a lefőzés, akkor oldd meg valahogy, hogy az egész egy edénybe kerüljön, öntsd össze. Hagyhatod pihenni egy 1-2 hétig, hogy összeérjen, majd befokolod. Belehet azonnal is fokolni, csak akkor rá kell számolni kb. 2 alk. fokot. Annyival magasabbra kell állítanod, azaz ha 50 fokos pálinkát akarsz végeredményként, akkor 52 fokra állítsd.

Az alkohol a fokolóval 20 °C-nál mér pontosan, ha ettől melegebb, vagy hidegebb a párlatod, akkor korrigálni kell, ehhez van korrekciós táblázat, jó eséllyel kaptál a fokolóhoz, de neten is megtalálod.

Befokolni (hígítani) csak desztillált vízzel, én ehhez csak a patikai desztillált vizet merem ajánlani, bezinkúti "tisztított vizet" meg ion-cserélt vizet nem ajánlom!

Vagy tudod halál pontosan, hogy hány liter a pálinkád (a vásárolható üvegek, miegymás nem pontosak), így kitudod számolni mennyi vizet kell hozzáadj, de a legbiztosabb, hogy mérőtégellyel, mérőedénnyel kevered ki a pálinkát."