Szerintetek a TEPERTŐ, ( ami vágóhídi hulladék) miért kerül 2000, - Ft-ba? Amikor a színhús 1000, -Ft-ért kapható.

Valóban régen ez a legprolibb, legolcsóbb kaja volt.

Miért változott? Mert sokan jól meg akarnak élni ebből. És sikerül is nekik. Sajnos amíg megveszik ennyiért is, addig nem változik a helyzet. Szépen feltornászták az árat az évek során.

Mert mint ahogy a világon a többi kilencszáz trilliárd terméket , azt is annyiért árulják, amennyiért még megveszik. És ennek ugyanúgy (mint a többi kilencszáz trilliónak) semmi köze nincs az előállítás költségeihez.

(A vörös áruk -parizer, mindenféle felvágott túlnyomó tölteléke, virsli, stb..- nagykereskedelmi ára 42 ft!!! Ez, az előállítási költséget tükrözi. A fogyasztói ára ennek 20-30-szorosa. Ez pedig az általános árképzést tükrözi, miszerint minden terméket annyiért kell adni, amennyiért még gazdaságos mennyiséget el lehet belőle adni.

Ha drágább, nem veszik meg annyian. Olyankor kicsit lejjebb viszik az árat, hogy nagyobb tömegek vegyék meg. Ha olcsóbb, és "túl sokan" veszik, akkor emelnek az áron, hiszen ha úgyis megveszik, hülyék lennének olcsóbban adni.)

És ez mindenre ugyanúgy igaz.

Egy 200.000 ft-os telefont is meg lehet venni 100-000-ért, ha már kijött egy újabb generáció, és átveszi tőle a 200-000-es helyet.

Attól még 100.000 ft-os eladási áron is van némi haszon, akár annyiért is árulhatták volna, de mivel csúcskategóriát képviselt, eladható volt a duplájáért is.

Ezen kívül vannak állami szabályozások, alapvető élelmiszerekre, hogy ne szálljanak el az árak. Kenyér, tej, hús, vagy az áfán könnyítenek, vagy konkrét hatóságilag megszabott maximum ára van.

De ez csak az alapvető termékekre vonatkozik, pl sima fehér kenyér.

Ha már teljes kiőrlésű, (aminek a gyártása elvileg költséghatékonyabb) arra már nem, és mivel a teljes kiőrlésű termékeknek mostanában jó a marketingje, 3-szor annyiért adják, mint a sima fehér kenyeret... egyszerűen azért, mert pont elegendő ember ennyiért is megveszi.

Majd ha kimegy a divatból, és tömegek mondanak le róla, akkor majd lejjebb viszik az árát.

A roppant képzett lepontozóktól szívesen vennék a válaszomnak ellentmondó árképzési stratégiát! :)

Hagy tanuljak már egy kicsit!

Minden annyiba kerül, amennyiért megveszik.

Télen a köröm 800 Ft, mert kocsonya szezon van, nyáron meg 300. Ugyan az a köröm, csak éppen senki nem veszi.

A zsírszalonna kilója 4-500 Ft. Ennyiért megveheti bárki, hazaviheti, kisütheti. Ha zsírt is használ, akkor lesz 80 dkg zsírja, és 20 dkg tepertője. Ha nem használ zsírt, akkor 500 Ft-ért lesz 20 deka tepertője, és 80 deka zsírja, amit kidob. Az 2500 Ft/kg, alapanyag árban. És akkor még ott van a munka, az energia, a használt eszközök ára. Szóval ha valaki csak 20 deka tepertőt akar enni, az inkább megveszi 400 Ft-ért, minthogy zsírszalonnát vegyen, meg lábast, meg bödönt, meg krumplinyomót, és órákon át süsse, bebüdösítve az egész lakást.

Más példa: egy kiló krumpli 120 Ft, a Mekiben meg egy kis maréknyi sültkrumpli kerül ennyibe, és mindenki boldog, hogy az milyen olcsó.

A tepertő nem vágóhídi hulladék, hanem nagyon is finom csemege. Azért kerül ennyibe, mert megveszik ennyiért. Kereslet-kínálat. Százszor szívesebben megeszem a finnyás kis tizen-huszonévesek meg fitneszmajmok által leszólt tepertőt, szalonnát, disznósajtot, mint a csirkemell- meg egyéb gépsonkát. Mert ha valami vágóhídi hulladék, az pont a gépsonka és tsai.

Mellesleg pedig mennyi tepertő lesz egy disznóból? Nem túl sok. A szalonnát, amikor kisütik, a töredék része marad meg tepertőnek, talán 5%, a többi zsír lesz. Miért lenne ez hulladék? A sült csirkének is a bőre a legfinomabb, ha jó ropogós, a malacnak is, a libának, kacsának is.

Tökéletesen igaza van az utolsó két válaszolónak.

Szó sincs arról, hogy a töpörtyű vágóhídi hulladék lenne.

A legegyszerűbb, legtisztább késztermék.

Az ár pedig, ahogy mások írták a kereslet kínálat alapján alakul. Egy termék ára annyi, amennyiért a piacon el lehet adni.(ez mindenre vonatkozik, ez egy gazdasági törvényszerűség )