Nagyon furán érzem magam ezután az álom után, mit gondoltok?

Álmomban egy 15 éves szőke, zöldszemű kislány voltam (felnőtt, egyáltalán nem ilyen külső jegyekkel rendelkező nő vagyok). Elcsentem pár dokumentumot, majd országon belül költöztem, és egy jó barátnak hitt huszonéves férfi megszakította velem a kapcsolatot.

Évekkel később, a mostani életkoromban visszaköltöztem a szülővárosomba, a barátom, akivel évek óta nem beszéltem (aki amúgy a valóságban nem létezik) feltűnt, újra barátkozni kezdtem vele, és eleinte távolságtartó volt, úgy tett, mint aki nem ismer meg. Majd furcsa események sorozata következett, mintha valaki engem célzott volna meg, a munkahelyemen (ami a valódi munkahelyem, és valahogy álmomban az nem okozott konfliktust, hogy a szülővárosom, meg a munkahelyem közt 180 km van, és a kettő összeegyeztethetetlen) többször volt valós bombariadó, többször akartak rámtámadni, miközben sétáltam haza, ilyesmik. A volt barátom, aki megszakította velem a kapcsolatot, elmondta, hogy a titkosszolgálatnak dolgozik (álmomban nem derült ki melyiknek), és azért szakította meg velem a kapcsolatot évekkel ezelőtt, mert miután elcsentem azokat a dokumentumokat, hajtóvadászatot indítottak ellenem, amit csak úgy tudott megállítani, hogy beadta mindenkinek, hogy meghaltam, amihez kapóra jött a költözésem, és ezért nem beszélt velem soha többé. De elcsesztem mindent azzal, hogy újra itt vagyok, és az egyetlen esély, hogy túléljem, az, ha a munkahelyemnek szólunk, hogy ki kell helyezniük külföldre, mert különben megölnek. Úgy csempészett ki a szülővárosomból, hogy az álmomban természetes szőke hajamat és zöld szememet hajfestékkel, meg színes kontaktlencsével át kellett változtatni a mostani - valóságban természetes - színekre, és az álom akkor ért véget, mikor beszéltünk a felettesemmel, hogy akkor mégis melyik országban kezdhetek új életet.

Úgy ébredtem fel az éjszaka közepén, hogy ez mégis mi a bánat volt, sosem derült ki, milyen dokumentumokat loptam el, és kinek. Álmomban a tizenötéves kislány csak poénból lopta el, és senkinek nem adta oda, és tévedésből hihették azt, hogy bárkinek is odaadtam vagy bármire is felhasználtam volna, mert ilyen nem történt. És akárhogy gondolkozom, ez az ismeretlen barát se külsőleg, se belső tulajdonságait illetően nem hasonlít senkire, akit ismerek.