Álmomban megerőszakolt Slenderman, mit jelenthet?

Igen, magyarul valóban nincs. Ráadásul az egyetlen, komolyabb Blog is megszűnt, ami magyar volt. Én meg csak nagy vonalakba szedtem össze az infókat.

Nem tudom... az a probléma. Hogy, ezzel mi leszünk legfeljebb felkapottabbak (amúgy is, ha például lányok vágnak bele ebbe, akkor sokan hátsó szándékkal állnak a dologhoz, tudjuk jól), illetve... a Slender téma, úgy magyar körökben.

Marble Hornetsék is belekezdtek egybe, ugye köztudott ez. De, az az elején szórakozásnak indult, és később lettek belőle bajok.

És akkor most itt vagyunk mi... azaz én és a barátnőm, akivel testvérként szeretjük egymást és minden őrültségbe belemásztunk (így ebbe is, közösen...), amúgy sem könnyű élettel a hátunk mögött (tudjuk, hogy Slender az ilyeneket különösen "szereti", és egy amúgy is sokat látott ember még könnyebben bevonzza a hasonlókat, én kismillió olyan lényt/jelenést stb. láttam például, amit más jó esetben [s olykor tényleg... jó esetben] sose fog látni/látott még). S úgy vágnánk bele a videózásba, hogy mi igazából... nem szórakozásnak fogtuk fel kezdetben sem... vagy is...

De, bizonyos értelembe véve szórakozás volt. Csak ugye... a különbség annyi, hogy az, aki tényleg járatos a világ ezen dolgaiban az legbelül tudja, hogy ez igen, valóban létezhet. Én minden eshetőséget vázoltam. A kérdés nem az, létezik-e, ez már szemtől szembe (s nem csak nekem) bizonyított számunkra (nem, nem más emberre vagyok itt már kíváncsi, hogy ő mit NEM látott, ha én és más már láttuk, találkoztunk vele etc.). A kérdés inkább az, hogy és miért jött létre?

Bizonyos szempontból mégis ellentétek vagyunk a barátosnémmel...

- Ő inkább az a fajta, aki egész addig jól érzi magát, szórakozik amíg a komolyabb problémák meg nem jelennek (mint Slender előttünk, azon a szürke napon). Onnantól inkább hátrál, ha olyan megérzése van (mindkettőnk megérzései iszonyatosan jók, mi a szerettek, családtagok, barátok halálát pl. mindig előre megéreztük, vagy a közelgő bajt, amit csak miattunk és az előrelátásaink miatt tudtak elkerülni egyesek, esetemben volt csaknem halálos kimenetelű támadás is).

- Én pedig az a fajta vagyok, aki hozzá hasonlóan mindenbe beleártja magát, csakhogy ezt sokkal nagyobb elkötelezettséggel, mélyebben és ha történik valami (minél rémisztőbb, extrémebb, vadabb, ijesztőbb), annál makacsabbul próbálom kideríteni és ami a legrosszabb talán: megismerni, megérteni. És érzem, hogy ez kockázatos... de Slender esetében én... néha mintha nem is önmagam lennék, és olyan dolgokba lennék hajlandó/akarok belevágni, amit amúgy nem mernék megtenni (iszonyatosan vonz azóta az erdőben való sétálás, főleg sötétedés körül, egyedül... és ez úgy tudjuk, csúnya hiba lenne).

A barátnőm inkább menekülne előle. Én pedig egyre inkább szeretném megismerni és megérteni. S hogy félek-e? A válasz talán az, hogy...

- nem mindig.

Viszont úgy vettem észre, ha én beleütöm az orrom Slender dolgába, nem csak az enyémbe üti ő a sajátját, hanem a barátnőmébe is, bizonyos mértékben.

Féltem a barátnőmet. A barátnőm és a barátaim (plusz a párom) engem. Én viszont mindenkit féltek, csak magamat nem...

Egyszerűen nem tudom, hogy ezt lehet-e valahogy is megosztani... és ha igen, mi lenne a reakció. Nyilván hatalmas megvetés. De, ez így is elég stressz és sokk forrása, nem tudom, hogy jó ötlet-e még az interneten is folytatni nagyobb közegbe.

[ Pár napja nem alszom rendesen. Igazából, már több mint egy hete... úgyhogy az elgépelésért és a fogalmazás hibákért előre is elnézést. De, ilyenkor már tényleg nem megy a koncentráció. ]

"hát, szerintem ha kiírod magadból az segíthet ;) és legalább mi átlagemberek is szórakozunk ^.^"

- Túl sokat nem segít. Ettől a probléma nem oldódik meg. De, legalább ti szórakoztok. Végül is ez is egyfajta formája ennek. Meg hát nincs tétje.

Soha semmit nem szokásom szedni, semmilyen okból kifolyólag. Minden ilyen ellen vagyok.

"a barátnődre figyelj oda. és vigyázz a proxykkal ..meg az erdőkkel.

//de ha már ott állt előtted, miért nem kérdezgetted?"

Tudod, nem mindig könnyű megszólalni akkor, amikor egy több méter magas, öltönyös alak áll előtted, ide-oda tekergőző csápokkal, úgy hogy azelőtt legfeljebb valami nyomasztó érzés lett rajtad úrrá.

Persze később próbáltam beszélni vele más formába is, meg amikor éreztem, hogy a közelbe van vagy figyel, vagy nem sokkal azelőtt láttam. Néha mintha próbált volna válaszolni.

Nem tűnt ellenségesnek. Végül is nincs benne ellenséges szándék... csak össze van zavarodva szegény.

Elnézés Miss, téged meg most láttalak.

"oh, mitől van összezavarodva? tudtok kommunikálni?"

- Amúgy is összezavarodott. Legalábbis a viselkedéséből ez következtethető. Nomeg a jelleméből. Nem igen van tisztába azzal, mi történik körülötte, illetve a dolgok és tettek helyességével/helytelenségével sem. Amúgy is barátkozó típus, akármilyen fura... azért annyira szimpatikus (részben).

Igen, valami formában tudunk. De, nagyon... gyerekes az érzelmi világa, csaknem egy 4-5-6 éves gyerek szintjén lehet ilyen szempontból. Mármint, csak az érzelemvilágára gondolok ezalatt, semmi másra.

Nem érted a lényeget.

Mindegy, most van két blog amit nyitottam, ha olvasgatsz kicsit, megtalálod rá a választ, ill hogy "gyerekes" alatt mire gondolunk: [link]

Ide meg maximum jegyzetelgetni fogok de még nem tudom

[link]