Érdekes álom, ami egyszerűen nem megy ki a fejemből. Mit gondoltok?

Az álom úgy kezdődött, hogy én és a családom (szüleim) egy új házba költöztünk. A ház öreg, viszont nagy, tágas, és sötét. Szinte még nappal sem tudta bevilágítani egy kicsit sem a napfény. Szóbeszédek jártak egy legendáról, az előző tulajdonosokról, egy megszeppent anyáról és lányáról, és egy agresszív, piás apáról, aki a házban elvágta a saját lányának a torkát. Ennek ellenére elkezdtünk berendezkedni, én pedig áthívtam egy jó barátom, hogy segítsen kipakolni, és nézzen körbe a házba. Miután a nagyobb dolgokat helyreraktuk, már csak pár apróság maradt vissza, kimentünk a konyhába, meginni pár pohár üdítőt. Miután megittam a sajátom, otthagytam a többieket, és elindultam a nappali felé, befejezni a rendezkedést. A nappali egy kis előszobából nyílt, és amikor ebben az előszobában álltam, elnéztem a nappali felé, és egy fekete hajú, nagyon fiatal, sárga ruhás lányt láttam a nappali ablaka előtt állva. Elfordítottam a fejem, gondolkodtam, hogy kiszólok a többieknek, de inkább visszanéztem a nappali felé, hogy megkérdezzem a lányt, mit keres itt, vagy ki ő... de már eltűnt. Visszamentem a konyhába, dumáltunk, nevetgéltünk, szinte el is felejtettem, mit láttam... közben ránk esteledett, vacsoráztunk is hát, és utána a nappali felé mentünk, hogy tévézzünk kicsit. Azonban a nappali előtte előszobás részben anyám elnézett jobbra, és megkérdezte, ki az a sárga ruhás lány... elmondtam neki, hogy láttam már itt, de nyomtalanul eltűnt... most azonban elindult felénk. Behátráltunk a nappaliba, és a lány bejött. Anyámhoz lépett, megsimogatta az arcát, majd újra az előszobába ment. A kanapén elmondtam magamban egy gyors imát, mert rossz érzésem támadt... a barátom kiment a lányhoz, és megkérdezte, ki ő, és miért nem megy el... aztán szinte parancsoló hangom utasította, hogy hagyjon minket békén... a lány kitárta az egyik karját, erre a srác átesett egy másik szobába vezető üvegajtón, ami a nappalitól csak pár méterre volt. A szüleim odasiettek. A padló, az ajtó maradéka, a fal, minden véres volt, a srác pedig halott... a lány ezután eltűnt, én meg csak mereven bámultam a helyet, ahol állt.

Itt ébredtem fel.