Mit gondoltok erről az uj tudományról hogy sem az agy sem más biológiai funkció nem képes létrehozni gondolatot?

:o

Érdekes a link.

Végülis mondtatjuk hogy emléket is tárol. Mert az valamikor egy másik állat emléke volt, aztán ösztön lett belőle, ami tovább öröklődik minden utódban.

Nem értetted meg sajnos.

Nem volt sohasem emlék.

Most nem írom le másodjára is, hogy mi az emlék definíciója, és hogy miért nem tekinthető emléknek az ösztön. Persze lehet párhuzamot vonni a kettő között, meg nagyon művészien úgy fogalmazni hogy "az ösztön az adott faj generációkon átívelő emlékezete", de ez inkább szóvirág, mintsem valódi, komolyanvehető tudományos defginíció.

A méhecske nem azért keres sárga, piros, rózsaszín virágokat, mert azt valamikor egyszer megtanulta az egyik méhkirálynő még a múltban, hogy azokat kell keresni.

Ezek természetes szelekcióval rögzült tulajdonságok.

Voltak olyan rovarok amik érzékenyebbek voltak a virágok színére, voltak amik nem.

Értelemszerűen amik érzékenyebbek voltak a környezetből kitűnő színekre, azok nagyobb eséllyel találtak rá a virágokra, amikből nektárhoz juthattak.

Akik meg bénácskák voltak, és nem ismerték fel elég hatékonyan a zöld környezetből kivilágló sárga, piros, rózsaszín virágokat, azok hátrányba kerültek, kevesebb utódjuk lett, és végül eltűntek a rovarok közül.

Így halmozódhatott a rovarok közt a színérzékenység és a színek keresénének ösztönös hajlama.

Nem az történt, hogy valamikor régen egy pillangó/méhecske/vagy bármi egyéb ráeszmélt, hogy a színes dolgokban jellemzően nektárt találhat, és ezért színes dolgokat kell keresni.

ugyanígy a csecsemőnél sem egy valamikori tanulás és emlékezés hatására alakult ki a búvár reflex. Értelemszerűen az a csecsemő megfulladt, akiben nem volt benne a levegő visszatartását előidéző reflex.

Ebből pedig egyértelműen következik, hogy nagyobb eséllyel lett felnőtt abból az embergyerekből, aki rendelkezett búvár reflexszel, tehát nagyobb eséllyel is adta tovább a tulajdonságát.

Persze lehet ezt ilyen nagyon furcsa módon értelmezni, hogy tulajdonképpen ez az adott faj szemszögéből tanulás, de ez jóval inkább egy-egy egyednek a szelekcióján múlott, nem pedig valami "faj szintű képződmény" tudatos tanulása lenne.

Összegzésben a gének nem mások mint élettelen molekulák, amik teszik a dolgukat ahogy azt a kémiai törvényszerűségek diktálják.

Aminosavakat határoznak meg fehérjékben, amit óriásfehérjék (riboszómák) gyártanak le. Ennyi. Ezek nem emlékező entitások.

Ilyen alapon egy vírus tekinthető egy "fertőző emléknek"?

Mert tulajdonképpen a vírus csak egy gazdaszervezetben aktiválódó gén csomag.

Tudtam hogy ezt is megmagyarázod :)

Nem csak a reflexekről van szó. Nem is tudom hogy mi lenne a jó példa.

Vannak pl olyan hangyák amik a váron belül gombafarmokon termelik maguknak az ételt.

Úgy kertészkednek mintha értenék hogy mit csinálnak.

Erre hogy jöttek rá? Az új egyedek honnan tudják hogy ennek mi értelme?

Vagy pl egy olyan cica ami születése óta házban él, miért csinálja ugyanazokat a hülyeségeket amit általában a többi macska?

Vagy minden vadállat ösztönösen fél a tűztől. Ha soha nem látott tüzet honnan tudja hogy veszélyes?

Valamelyik elődje megtapasztalta, és ezt a tudást tovább adta valahogy.

"Tudtam hogy ezt is megmagyarázod :)"

Igen, megmagyarázom, mert biológia alapszakkal a hátam mögött én ezt értem, és szakmámnak is mondhatom akár.

Mint ahogy a matektanár is megmagyarázhatja a diákjának, hogy miért helytelen az eredmény a matekfeladat végén.

Vagy mint ahogy az autószerelő is megmagyarázhatja miért gáz ha diesel helyett benzint, vagy fordítva tankolsz egy autóba.

"Vagy minden vadállat ösztönösen fél a tűztől. Ha soha nem látott tüzet honnan tudja hogy veszélyes?

Valamelyik elődje megtapasztalta, és ezt a tudást tovább adta valahogy."

Továbbra se értetted meg.

Ezek természetes szelekció alapján rögzült jellegek.

A konkrét példa kedvéért:

Az erdőtűzben vannak általánosan előforduló molekulák (a faanyag tökéletlen égéséből származó vegyületek, amik amúgy nem fordulnának elő. Pl a ligninben rengeteg aromás oldallánc van, ezek megjelennek a keletkező füstben is. A gyanták, viaszok úgyszintén, és eléggé irritatívak).

Mivel eléggé irritatív anyagok képződnek, ezért ezeket könnyen érzékelhetik az élőlények.

Na a következő a helyzet: Ha ezeket a molekulákat érzékelik az állatok, és negatív kemotaxist váltanak ki belőlük (értsd: távolabb próbál kerülni a molekulák forrásától, tehát az erdőtűztől), akkor egyértelműen túléli az erdőtüzet. Tehát egy nyereséges tulajdonsága van, hogy távolságot tartson a füsttől, mert veszélnyek érzékeli.

Ha az állatunk viszont nem érzékeny az erdőtűz füstjében előforduló anyagokra, vagy nem eléggé érzékeny, és nem vált ki belőle távolságtartást (negatív kemotaxis) akkor bizony szegény állatunk az erdőtűzben fog elpusztulni, mert nem tartott távolságot.

Összegzés: Akiben a füst összetevői negatív érzetet váltanak ki (mert kódolva van benne, pl egy szerencsés mutáció okán), azok túlélnek. Legalábbis nagyobb eséllyewl, mint aki áll a füst közepén, és várja míg felperzseli az erdőtűz.

Ezért szelektálódott ki az összes olyan gyenge szaglású, füstre érzéketlen egyed, ami álldogállt volna az erdőtűz közeledtével.

Ma pedig már csak a sikeres, életképes, elővigyázatos egyedek utódait láthatjuk, akik egyértelműen továbbvciszik a füstre való érzékenység genetikai kódját.

Ez nem emlékezés.

Az első szárazföldi rovarok, vagy gewrincesek sem estek gondolkodóba hogy "füst van...hmmm...bizonyára jobban teszem ha arrébb megyek, mielőtt elégek".

Aki arrébb ment (mert ez volt az ösztönös reakciója) az túlélt, aki nem, az meghalt. És értelemszerűen csak az szaporodott tovább, aki túlélt.

"aha ez mind világos de akkor is akkor tudatot csak isten hozza létre vagy leírt mondatok azér nehezen elképzelhető hogy mindent isten irányítt vagy szabad akarat nem is létezik ?"

Bocsáss meg, de ezt most komolyan nem értem.

Most azt kérdezed hogy nehezen elképzelhető-e, hogy mindent isten irányít?

Hát igen, nekem nehezen elképzelhető.

Szabad akarat meg korlátozottan van.

pl a tudatalattid motivációi befolyásolnak téged, de te már nem igazán tudsz visszahatni a tudatalattidra.

Oké utolsó példa.

A házi kutyák amikor melegük van, azt csinálják, hogy ásnak egy gödröt és belefekszenek, vagy belenyomják a fejüket.

Ezt minden kutya csinálja. Olyanok is akik ezt nem tanulhatták el a többi kutyától.

Ennek konkrét célja van. Ezt egyszer valamikor egy kutya kitalálta. Nyilván ez is a túlélést segíti, de nem jöhetett létre úgy, hogy amelyik kutya csinálta az túl élte, a többi nem.

Maga a cselekvés el van tárolva a génekben.

De valahol el kellett kezdeni, volt egy "elsőkutya" aki ezt először csinálta.

Magára a módszerre is "emlékezni" kell tudni kell mik a lépések.

Mert egy állat nem gondolja végig hogy a föld alsóbb rétegei hűvösebbek, ezért most kiásom.

Jól látod kérdező. A szabad akarat illúzió.

Egyrészt pontos definíciót sem tudsz rá alkotni.

Másrészt kvantum szinten a világ nemdeterminisztikus. Nem megjósolható előre mi történhet.

Viszont az ok-okozati viszonyok léteznek, tehát egy állapot mindig valami korábbi esemény következménye.

Ezért nem mondhatjuk azt, hogy a szabad akarat létezik, hiszen az agy egy szuperszámítógép ami egyszerűen kiértékeli az előző állapotot és a külső ingerekből, plusz a belső állapotokbók kiszámítja a következő "lépést".

Mintha egy golyót lelöknél egy folyóban, ide-oda pattog majd leérkezik valahová. Ezt teszi az agy is pontosan, csak bonyolultabb módon.