Milyen érzés találkozni az ikerlángoddal?

Volt hasonló tapaszatalatom.

Nálam a bizonyítékok az álmok voltak és nagyon különös érzések, tapasztalatok .

Nekem sok kapcsolatom volt már előtte, komolyabbak, komolytalanabbak. Volt egy férjem is. Voltak hihetetlen, őrült első látásra szerelmeim, szóval tényleg sok igazán érzelmes és romantikus kapcsolatot megéltem, de csak ebben az egy esetben kísérték a kapcsolatot különleges álmok. Többiekkel talán ha egy kétszer álmodtam életemben, az sem volt emlékezetes. Ennél a "lélektársnál" azonban már akkor elkezdödtek a hosszadalmas és különös álmaim róla, mikor még azt sem tudtam hogy létezik .

Aztán jött egy sor egyéb fura érzés.

Volt, hogy egyszer ébrenlétben éreztem az érzéseit és láttam az emlékeit, olyan érzés volt, mintha lelket cserélnénk. Ez nagyon megdöbbentő és különös érzés volt, szintén senki mással nem tapasztaltam. Párszor ez a lélekcsere hogy az ő szemén át láttam a dolgokat, álomban is előfordult.

Amikor először találkoztunk, egyszerűen csak megpuszilt, megfogta a kezem és úgy jöttünk haza, mintha ezer éve ismernénk egymást. Egyszer mondta is, hogy úgy érzi, mintha már nagyon régóta ismernénk egymást.

A kapcsolatunknak a távolság vetett véget. Ha az nem lett volna , biztos, hogy sosem szakadt volna meg. Már a találkozásunk előtt és a mai napig is érzek valamiféle köteléket kettőnk között, ami megszakithatatlan, akkor is, ha látszólag nem foglalkozunk egymással.

Fészen ismerősök vagyunk és érdekes, hogy ha nekem eszembe jut valami random dolog, akkor még aznap kiposztolja. Pl nemrég eszembe jutott egy jó régi zene, valami 60-as évek beli, nem is szokták játszani, azt sem tudtam, hogy szereti. Erre este ki volt neki írva, hogy keresi az albumukat.

Vagy filozofálok valamin és pár óra múlva kirakja ugyan azt a témát. Milliószor előfordul, nem lehet véletlen. Húsz éve nem találkoztunk, de valami még mindig működik.

Nem tudom, mi ez, de nem egy szokványos kapcsolat. Ami szintén különös és ez az igazi árnyoldala a dolognak, hogy képtelen vagyok túltenni rajta magam. Többieket eltudtam engedni. Ezt a kapcsolatot nem tudom. Mert megtapasztaltam valamit, amit a különlegessége miatt soha nem fog felülmúlni semmi.

Kedves 11-es! A távolság hogyan vethet véget egy ilyen kapcsolatnak? Vagy ő nem akarta igazából?

Én is tapasztalok meghökkentő dolgokat. Álmok vannak folyamatosan, de mással is voltak. Fentebb irták, hogy "magnes" van köztük. Ilyet is tapasztalok, de mással is volt már, másnak most is van felém. Több "lelkitársam" van, akit annak tudok nevezni. Előző életekből. Volt akivel, egymástól függetlenül ugyanazt láttuk egymásról. Mégsem ikerláng, mert van több ilyen ember az életemben. Nem kételkedni akarok, hanem releváns tapasztalatokra lennék kivàncsi, de nem gondolom, hogy innen lesz, mert ez nagyon ritka lehet, ha létezik egyáltalán. Tételezzük fel, leéltünk 500 életet vagy mindegy nennyit. Ebből az utolsó 20-ban vannak meghatározó emberek, mondjuk párkapcsolat is, 20-ból 10-szer ugyanazzal a személlyel, akkor ezt fogja érezni az ember vagy ilyesmit és lehet, hogy az ikerlánggal nem is találkozik a 20 élet alatt. Én jártas vagyok ezekben és másban is és olyan dolgok jönnek az illetővel ami egyszerűen lehetetlen és ebből sok. És nagyon-nagyon régóta egymás mellett voltunk, mégsem tudom biztosra mondani, hogy ikerláng.

Először nincs mindent elsöprő szerelem, csak később… az első fázisban nálunk nagyon jó összhang és megértés volt, inkább baráti érzések részemről (ő már az elejétől többet akart) de ekkoriban még fiatalabbak is voltunk. Az évek során láthatatlan módon fejlődik egy ilyen kapcsolat, ahogy mi is lelkileg és emberileg. Nekünk 2 évig nulla kontakt ezután, majd újra visszacsapódott az életembe. Ekkor a következő fázis nálunk az ego harc, vonzalom, intenzitás és teljes zavar állapota volt, majd újra szétválasztódás. két év újbóli különlét. Ezután jött az egymásra találás, a teljes mély szerelem és szimbiózis állapota, erős intimitással. Ekkor már érettebbek voltunk, de természetesen közel sem eléggé.. ahogy az lenni szokott ennél a fajta kapcsolatnál. Kulcsszavakban: olyan érzés mintha a lelkünk egybeforrt volna, együtt lélegeztünk, mintha valóban testvérek és szeretők lennénk egyszerre, szellemi összhang, gondolatok egysége, nagyon erős mágneses fizikai és szexuális vonzalom és felejthetetlen szex. Utána súlyosan fájdalmas tükör effektus (ahogy az egyensúlyunkból kibillentünk) és újbóli elválás. Rá egy évre megint felkeresett, hogy szeret, én is ugyanígy éreztem, a külön töltött idő szenvedés volt és a találkozás, együttlét olyan mintha el sem telt volna idő külön, de a rengeteg sérülés, félelem, önkorlátozás nincs kidolgozva ezért ennek is elválás lett az eredménye… jelenleg elengedésben próbálok lenni és megemészteni, hogy egy ilyen dologgal átkozott meg az élet és ezt vállaltam magamnak. Azt még hozzátenném, hogy a harmadik “összejövésig” még csak nem is sejtettem, hogy nekem ő bárki jelentős az életemben.. amikor jelen volt, mindig mély nyomot hagyott, de elintéztem valamivel agyban. Megmagyaráztam magamnak.. Mielőtt járni kezdtünk volna, felgyorsult az életemben minden egy szempillantás alatt, megszerettem magam, imádtam az életet, valahogy minden gyönyörű volt es jól éreztem magam a bőrömben pedig épp egy szakítás történt velem, karmikusok próbáltak visszatérni hozzám és új emberek ostromoltak, ő pedig velem álmodott. Na ekkor jött vissza újra az életembe. Szakítás után pedig folyamatos jelek, számok, szinkronicitások, álmok kísértek… ő pedig fizikailag érezte amit én, utólagos elmondása alapján. Kettőnk közül az egész idő alatt inkább ő lehetett tisztában valamivel tudat alatt, az ő érzései hajtották hozzám folyamatosan, ennek ellenére ő menekült és lökött el magától végül mindig.

Igazából csak azt várom már, hogy mikor áll össze a teljes kép mindent illetően, mert ez így egy szenvedés.

Én tudom, hogy ikerláng vagyok, tudja más is magáról.

Mégis, honnan tudjuk, hogy egymás ikerlángjai lennénk?