Kezdőoldal » Ezotéria » Egyéb kérdések » Valójában a tudomány a leghazu...

Valójában a tudomány a leghazugabb, legmegtévesztőbb vallás?

Figyelt kérdés

A nyugati tudományos módszertan ugyanúgy megalapozatlan, szubjektív, axiómákra építkezik és igazolatlan téziseket fogad el, mint az általa annyira szidott ezotéria. De nézzük sorjában.


A tudomány módszertana elméletileg úgy működik, hogy egy megfigyelést interpretálunk, igazoljuk, azt indukcióval általánosítjuk, majd ebből az általános érvényű törvényből dedukcióval predikciókat teszünk. Ez a Mill-féle deduktív nomologikus rendszer. Egyéb dolog is bonyolítják ezt (reprodukálhatóság, a Lakatos által leírt degeneratív ad hoc mentegetések, Popper falszifikálódása, stb.), de mi most maradjunk ennél.



1. Empirikus megfigyelés:


Látható, hogy a tudományos módszertani lánc elején van az empirikus megfigyelés (ami körülbelül annyit tesz, hogy a világról szóló faktuális tudást szintetikus kérdésekben a posteriori konklúziók alapján vonjuk le, egyszerűbben megfogalmazva arról van szó, hogy egy logikailag el nem dönthető kérdés esetén pusztán definíciós alapon nem tudunk dönteni, csak a megvizsgálás után vonhatjuk le a konklúziókat), de van itt egy nagy probléma. Az empirizmus mint alapfelvetés empirikusan nem igazolható. Mi sem egyszerűbb a pozitivistáknak, jönnek azzal, hogy hát ők ezt analitikusan szeretnék igazolni. (Analitikus az, ha egy állítás igazságtartalma eldönthető a benne használt definíciók alapján, azaz új, faktuális ismeretet nem ad, pusztán a definíciók kibontása. A szintetikus pedig ennek ellentéte) Nézzük meg a "logikai pozitivizmus magyar szaktekintélyének" érvelését ebben a kérdésben:


[link]


"Rafinált, kötözködő emberek fel szokták vetni..."


Ettől a bekezdéstől, a lényegi érv pedig:


"Vegyünk egy P állítást, tegyük fel, hogy szintetikus apriori! A szintetikus azt jelenti, hogy nem analitikus, tehát az állítás logikailag nem vezethető le a definíciókból és axiómákból. Az apriori azt jelenti, hogy nem empirikus. Emellett tudjuk, hogy a tudásunk csak empirikus és logikai alapon nyugodhat. Ezt meg onnan tudjuk, hogy egy ismeretforrást, amely nem logikai, tulajdonképpen mindig hajlandóak vagyunk empiriának mondani, ha egyáltalán van, és működik. "


A végében van elásva a kutya, de Brendel meggyőzően löki a sódert. Látható az, hogy "hajlandóak vagyunk empíriának mondani" nem igazán valami precíz megfogalmazás. Ugyanis az intuició egy teljesen ismert jelenség, sok tudós "véletlenül" jön rá az elméletének egy hiányzó részletére, egyszerűen csak úgy beugrik neki. A ma már remekül igazolt megérzések, ikrek közötti távoli kapcsolat szintén túlmutat ezen a kettőn, ezek nem a posteriori konklúzió eredményei, de nem is analitikus okoskodások, valahol a kettő között helyezkednek el.


Szóval látható, hogy úgy tudta Brendel a pozitivisták verifikációs elvét igazolni, hogy ő maga se fogalmazott precízen és ez nagyon támadható lett. Az empiricizmus önellentmondását mindig ilyen trükkökkel szokták kimentegetni, de ez nem működik, ugyanis látjuk, hogy van olyan ismeretforrás, ami se nem logika, se nem az általuk értelmezett objektív, alanyfüggetlen empíria. A kettő közötti átmenet.


Az tehát kapásból nem igaz, hogy csak empirikusan és logikusan szerezhetünk információt a világról, de itt még nem állunk meg, ugyanis van itt egy mélyebb probléma. Az empiricizmus a pozitivista megközelítés szerint nem axiómákra épül, hanem tulajdonképpeni igazolható és eleddig nem cáfolt alapfeltevésekre. (az axiómák kimondott dolgok, nem kell őket igazolni) De ha megvizsgáljuk, minden egyes tudományos megfigyelés esetén ott van a bizonytalansági faktor, ugyanis mi van, ha az empirikus megfigyelés már az alapjaiban téves? No hát mi lenne, ott van Popper, majd jól megcáfolják, aztán jön a következő elmélet. Igenám, de a probléma itt mélyebben rejlik, Popper falszifikálhatósága akkor jó, ha előfeltételezzük(!), hogy az empirikus megfigyelés valaha jó eredményt hoz, azonban igazolni ezt sose tudjuk, mert nem igazolhatjuk, hogy az empirikus tapasztalat valóban helytálló, hiszen ezt újra empíriára alapoznánk és körben forgunk. Mondhatná a pozitivista, hogy 'mi a fsz, eddig Popperről volt szó, hogy jön ide az általa elvetett igazolás?' Nagyon egyszerű.



Igazolni sose tudunk megbízhatóan, de a probléma az, hogy cáfolni sem. Ugyanis a cáfolás ugyanazt az empirikus megfigyelési alapot tételezi fel mint az igazolás, csak megfordítva. Tök mindegy, hogy a téglafalnak tolatva megyek neki vagy frontálisan, attól még nem jutok át rajta. Csak itt nem az első megfigyelés helyességét, vagy az igazolás helyességét tételezzük fel, hanem a cáfoló tény, megfigyelés helyességét, de semmi garancia nincs arra, hogy az tényleg úgy van, mert ugyanúgy empírián alapul, azt pedig ugyanúgy nem lehet igazolni.


Innentől fogva a pozitivisták és a szintén sleppjükbe kevert Popper kivégezve, és még csak most lendültünk bele.


2. Duhem-Quinne-féle aluldetermináltsági tézis:


Ezt elfogadja kb. mindenki, azt mondja ki, hogy a tudomány annyi előfeltételezést, segédhipotézist alkalmaz, hogy egy új elmélet elvetése esetén az, hogyha tudjuk, hogy hiba van, nem elég, mert nem tudjuk hol van a hiba pontosan a kismillió segédhipotézis, előfeltételezés között. Efelett baromi gyorsan elsiklanak, és próbálják azzal kimosni a szaros gatyát, hogy "ez csak egy gyakorlati probléma, de a letisztult módszertan segít itt".



Természetesen ez nem helytálló, hiszen ez egy olyan mély gyakorlati probléma, amit (különösen Popper és Carnap megcáfolása után:) nem lehet mivel kimosni. Egyszerűen lehet szerencséjük, de bizonyosra mondani és azt a magabiztos stílust alkalmazni, amit a tudósok ma tesznek, egyszerűen látványosan megalapozatlan dolog.


3. Objektív, mi?


Rendre azzal próbálnak érvelni szcientista barátaink, hogy a tudomány objektív igazságaival szemben az ezotéria szubjektív, alanyfüggő megfigyelései nem veszik fel a versenyt. Bontsuk két részre.


a.) Ténylegesen objektív?


Természetesen nem. Minden tudós ember, a munkájában megpróbálkozhat objektív maradni, de a személyiségéből eredő valamennyi interferencia ezt biztosan befolyásolja. Mivel korábban levezettem, hogy a módszertani keret ugyanúgy hibás, és ugyanúgy hagy teret a szubjektív interferenciának, cherry-pickingnek, így azt a tudathasadásos állapotot fedeztük fel, hogy kettő, külön-külön is szubjektív, alanyfüggő értelmezést, önkényes kijelentéséket és érzelmi befolyásoló tényezőket megengedő rendszerrel próbálják egymást kijavítani. De mindkettő ugyanúgy szubjektív. Ők döntik el, hogy a kutatási erdményt hogy interpretálják, ők döntik el, hogy a. megfigyelést elfogadják, mivel az alátámasztja a fizikalista világképet, de b. megfigyelést nem, mert az az ezotériának kedvezne.


b.) Az ezó ezzel szemben:


Bizony elismeri, hogy alanyfüggő. Minden ember más és más, ezt a plurális értékkészletet próbálja kiaknázni és a személyiségbeli eltérést értékként ismerte fel, szemben a tudomány sztenderdizálási kényszerével. Ők dogmákra, axiómákra alapozva (a fizikalista elfogult axiómákról későbbiekben lesz szó), egy hibás, szubjektív módszertani keretet alkalmazva megpróbálják elutasítani az ezotéria eredményeit, olyan érvekkel takarózva, (szubjektív, alanyfüggő)? ami a tudományra is ugyanúgy igaz. Viszont az ezotéria itt belső önellentmondásba nem keveredik, hiszen nincs görcsös sztenderdizálási kényszerünk, elfogadjuk a személyiségek, elfogadott alapfeltevések egyénenkénti divergenciáját és ezt igyekezzük értékként elismerni és kihasználni.



3. Reduktív fizikalizmus, materializmus:


[nyugi, nem sok van még vissza, ez, még egy pont és utána vége, ígérem]


A nézetük összefoglalása végett érdemes elolvasni ezt a cikket, Brendel itt a szubsztanciadualizmus ellen érvel, különösen a "Tőzsér a 23. oldalon..." kezdetű szakasztól érdemes néhány bekezdést.


[link]


1. Probléma:


Anyag definíciója. "Ami kölcsönhatásba lép." Jó kis hazugság ez. Ugyanis a tudomány egyszerűen ezt nem így kezeli. Ők azt tekintik anyaginak, ami az eddigi eredményeikkel összecseng, ugyanis, ha rávilágítanának új megfigyelésekkel, hogy szart se tudunk valójában és a részecskefizika kutatási millióit jobb helyre rakták volna az ezoterikus szakértőkhöz, akkor fény derülne a világot rengető csalásra. Ha a gyakorlatban igaz lenne Brendel (el kell ismerni, szépen felépített) érvelése, akkor nem lenne ekkora szakadék az ezó és a tudomány között. Ugyanis ez utóbbi rendre önmagának ellent mondva menekül az ezotéria kutatási területe elől, (nem baj ez, nem kell a hibás, de mosdatott módszertanuk a kutyának sem, köszönjük szépen) félti a tekintélyét, mivel ha Brendel érvelését elfogadnánk, akkor egyszerűen mindent a tudomány kutatni, szellemektől kezdve a telekinézisig bezárólag. Ezt nem merik megtenni. Vajon miért? Mi mutatjuk rendre az eredményeket? Mi itt akkor a probléma? Elméletileg mindkét jelenség anyagi. Miért zárkóznak el az egyiktől? Mert az eddig szépen felépített reduktív fizikalista világképet megborítja?


2. Probléma: Reduktív fizikalizmus tarthatatlansága.


No ezt már csak tényleg röviden. A kválé jelenség alapjaiban rengeti meg a fizikalizmust, ezzel egyszerűen nem tudnak mit kezdeni, Nagel ezt baromi szépen összehozta. Az ezoterikus kutatási eredmények pedig alátámasztják, hogy a mai ismert fizikai kölcsönhatások nem elegek néhány jelenség leírása, jóval mélyebb összefüggések és szellemi ágensek is szerepet játszanak az Univerzumunk leírásában. Továbbá a halál közeli élmények, prekogníciók, neurobiológiai eredmények (Freund nevére érdemes rákeresni, van igazság abban, amit mond), parapszichológiai eredmények azt is megkérdőjelezik, hogy a világ szubsztanciája valójában elsősorban egy nehezen leírható, szellemi szubsztancia, és a szubsztanciadualizmus hiába nem igaz, az elsődleges szubsztancia szellemi, és a szubjektív idealizmus helytálló.


Keressetek rá a munkáésságukra:


-Gary Schwartz

-Ian Stevenson

-Hans Holzer

-Loyd Auerbach

-Thomas Nagel

-Ed Chalmers

-Paul Feyerabend


Itt vannak közösen parakutatók és filozófusok, akiket érdemes forgatni az elfogulatnal, igazságszerető olvasónak.



És most következzen a megelőző válasz a legfőbb ellenérve:


5. 'Science. It works, bitches.' The fuck it does.


A tudomány eddigi eredményei között vannak figyelemre méltóak, ez tény. Azonban ez sokkal inkább a szerencsének köszönhető, és annak, hogy igazán mélyen nem tudtuk eddig piszkálni a világot. Az egyre ambiciózusabb tervek már megcsengették a vészharangot a legtöbb ember fejében (klónozás, GMO, részecskegyorsítás, atomenergia), és a jövőbeli várható irány még nagyobb teret ad a katasztrófának. (AI fejlesztés, neurális interfészek, mind uploading, krionika, nanogépek stb.)


Sok racionális ellenvetés van a ma bevett nézetek ellen is. (GMO-k hosszú távú veszélyességének kérdése, védőoltások megkérdőjelezhetősége, virológiai csalások az AIDS-szel és az AZT-vel, a betegségek tulajdonképpeni mibenléte, evolúciós csalás, abiogenezis elmebaja, kozmológiai kérdőjelek, naponta változós részecskefizika, matematikai játék a húrokkal, stb.)


Tovább bonyolítja a tudomány helyzetét a monopóliumon túl, hogy rendkívül haszonközpontú, és az esetleges veszélyek ellenére is képes kétséges, potenciálisan veszélyes eljárásokat alkalmazni a profit reményében, amit az emberközpontú, nem profitorientált valódi paranormális kutatás elutasít.


(A fentebb felsorolt elméletek, nézetek kapcsán én nem foglalok állást ebben a kérdésben, pusztán arra vonatkoztak példaként, hogy sokan megkérdőjelezik már a tudomány fennhatóságát, és a módszertani alapjait gyakorlati példákkal is, és ez a tendencia jogos és nőni fog, minél több ember jön rá a csalásra. Ettől függetlenül persze az összes fentebb felsorolt elmélet kapcsán lehet, hogy a ma bevett nézet a helytálló, de megnyugtatóan igazolni ezt nem tudják, sok a kérdés, ráadásul az izzadságszagú módszertani játék nagyon visszafelé sült el a szcientista barátainknak.)


Ja igen, bevett kontra az ezotéria módszertana. No hát ilyen erőltetett, hazug, álmódszertanunk nincs, itt episztemológiai anarchizmus van, mindenki kutat, amit szeretne, és a tévedhetőség fenntartása mellett próbálunk gyakorlati igazolást keresni, de azt nem axiómaként kezelni, ellentétben a tudománnyal. Továbbá nem béklyóznak minket fizikalista előfeltételezésekből adódó tüskés láncok. Tévedhetünk, de ezt úgy is kezeljük.


Sok mindent lehetne még írni, a természettudományok és a társadalomtudományok ellentmondása (az ezotéria elleni érvek nagy része működne a bevett és elfogadott pszichiátria ellen is, stb.) az elméleti fizika papírszagú okoskodása, a mély tanácstalanság bizonyos jelenségek iránt, de túl hosszúra nyúlna így az érvelésem, a lényeg már most is benne van.



2014. júl. 21. 12:34
1 2 3 4
 21/38 anonim ***** válasza:
100%

Ha már annyira szereted a "dogmatikus" szót, mondj már egy dogmát, amit megkérdőjelezhetetlennek tartunk. Vagy ha annyira diktatórikusak vagyunk, nevezd már meg a diktátort, légyszíves. Leírtad vagy ötvenszer, hogy diktatórikus meg dogmatikus, de semmivel nem alapoztad meg. Az összes tudományos elmélet felülvizsgálható. Csak felül kell vizsgálni. A "szerintem hülyeség, bár nem értek hozzá és fogalmam sincs miről van szó, mi szól mellette és mik az ellenzők cáfolatai és ezek helytállóak-e vagy sem" nem számít felülvizsgálatnak. Ez egyszerű nyálverésnek számít. Ahogy a te írogatásod. A repülők repülnek, a számítógépek számolnak, a vasgyárak vasat gyártanak, az oltások gyógyítanak, az atomerőművek pedig országok százait látják el elektromos árammal. És erre a te cáfolatod: szerencse, meg amúgy is dogmatikus diktatórikus nácifasiszta hazug rablóbanda vagytok. Ja, és a módszeretek nem tökéletes, úgyhogy még inkább dogmatikus diktatórikus nácifasiszta hazug rablóbanda vagytok.

Szóval halljuk, sorolj fel néhány dogmát. Ha ennyire dogmatikusak vagyunk, írj le ide a tudomány egy darab dogmáját.

2014. júl. 21. 17:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/38 A kérdező kommentje:

"Szóval halljuk, sorolj fel néhány dogmát. Ha ennyire dogmatikusak vagyunk, írj le ide a tudomány egy darab dogmáját."


Látszik, hogy bsztád elolvasni a kifejtett érvelést. Innentől fogva magyarázzon neked akármit a hóhér.

2014. júl. 21. 18:01
 23/38 A kérdező kommentje:

Julianna:


"Hát én azt hiszem, kedves kérdező, hogy sokak véleményét fogalmazom meg, ha azt mondom, hogy te kicsit hibbant vagy."


Ahogy mondod. Vélemény. Azonban én nem véleményeket kértem, mivel az nem érdekel, hanem érveket. Azt pedig egyedül a 14. hozzászólásban láttam.

2014. júl. 21. 18:05
 24/38 anonim ***** válasza:
88%

"Látszik, hogy bsztád elolvasni a kifejtett érvelést"


Bsztam hát. Ha elég sok időt szánsz rá, bármilyen hülyeséget viszonylag hihetően be lehet adni, nincs kedven végigbogarászni, keresgélne benne a logikai hibákat, és nem is érdekel a tudományfilozófia. Ami érdekel, az a konklúziód, mégpedig hogy a tudomány dogmatikus. Ha logikusan egy bizonyos eredményre jutsz, akkor szét kell nézned a világban, hogy lásd, vajon az eredmények egyeznek-e a valósággal. Ha nem, akkor akármilyen agyafúrt volt az érvelésed, nem ér semmit. Ha igen, akkor pedig tudsz példákat mondani, amik alátámasztják az eredményt, amit kaptál. Az érvelés értékét az eredmény mutatja meg, nem a szavak száma.

Szóval...

Tudomány dogmái? Halljam. Csak röviden és tömören.

2014. júl. 21. 18:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/38 anonim ***** válasza:
Mégis milyen érvekről beszélsz? Az nem érvelésnek számít, ha ide firkálsz a kérdésednek se füle, se farka értelmetlen irka firka nem tudományos szakkifejezésekkel van a baj, hanem avval, hogy tudatában sem vagy a jelentésűkkel.
2014. júl. 21. 19:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/38 A kérdező kommentje:

"Tudomány dogmái? Halljam. Csak röviden és tömören."


- A tudományos módszertant csodaszerként kezelik, holott problémás, ellentmondásos.


- A reduktív fizikalizmust igazságként kezelik, ezért próbálják az ezoterikus kutatásokat áltudománynak megbélyegezni, holott semmivel nem rosszabb módszertanilag, vagy eredmények tekintetében mint az igazi tudomány.


-Az empirikus megfigyelést alapvetően hitelesnek fogadják el, holott ez erősen megkérdőjelezhető, és nem is igazolható empirikusan.


De mivel lusta vagy, csak neked:


fizikalizmus, módszertan, empirizmus ellentmondása



@ Rosszalkov


"Mégis milyen érvekről beszélsz?"


Pontokban ki van fejtve, hogy a nehezebb felfogású ne veszítse el a fonalat.


"Az nem érvelésnek számít, ha ide firkálsz a kérdésednek se füle, se farka értelmetlen irka firka "


Miért is? Csak azért mert azt mondod? Ki vagy te, a pápa, vagy a helyi kocsmában a megmondóember, hogy te csak úgy kijelentgess dolgokat?


" nem tudományos szakkifejezésekkel van a baj, hanem avval, hogy tudatában sem vagy a jelentésűkkel.

"


Na mégis melyiknek nem tudom a jelentését?

2014. júl. 21. 19:39
 27/38 anonim ***** válasza:
18%

Hát ugye a tudomány ott bukik meg, hogy azt a világot veszi valóságnak, amit érzékelünk és ahhoz képest bizonyít, érvel vagy elutasít, közben honnan tudnánk hogy mi a valóság? Mert mi azt látjuk csak.


Lehet vannak csakrák, aurát a kisgyermek is látja, lehet hogy ma is látnánk, ha nem nevelnénk belénk iskolában hogy az marhaság, nincsen és csak a bolond lát ilyet és mi nem vagyunk bolondok, akkor mivel az agynak megtanítjuk, hogy ne figyeljen az aurára a csakrák színére egy idő után elfelejti !!


Ugyanaz, mint amikor kiskorban egy tehetséges énekes képes szolmizálni, meg kiénekelni a 3 oktávot, aztán ha nem foglalkozik vele, teljesen elfelejti.


Lehet, hogy a megoldás az összes betegségre itt van az orrunk előtt, mindenki csakrájában látható az összes elkövetkezendő betegség és a jelenlegi és egyszerű meditálással gyógyítható lenne és mi magunk is látnánka saját csakránk színén a változást és mi magunk lennénk képesek gyógyszer, orvos nélkül gyógyítani magunkat, csak más kinevelték belőlünk az iskolában a tudósok :P Már annyira megszállottak a tudósok a materializmusban a nihillizmusban, hogy képtelenek mást befogadni, pedig lehet hogy a 10 éves julcsi már most látja a vesefekélyt a nénin, amit a tudomány kb 5 év mulva vesz észre amikor késő és megy a tepsibe Joli néni.


Ez a baj. Mindíg ahhoz viszonyítunk amit mi gondolunk a valóságról, de valójában fogalmunk sem lehet mi az, alig pár évszázada kutatjuk ezt a keletiek viszont már évezredek, tízezerévek óta meditálnak ezen.

2014. júl. 21. 20:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/38 anonim ***** válasza:
100%

Lusta vagyok. Te meg tanulj meg tömören írni, az emberek 99%-a lusta.

Vagyis inkább 100%, csak 1% próbálja eltitkolni...


A módszertan nem túl problémás. Nem tökéletes, de azért a problémástól nagyon távol áll. Mindenki tudja, hogy vannak benne hibák. A tudománytörténet tele van olyan felfedezésekkel, amik végül hibásnak bizonyultak, ezt mindenki tudja (és ezt gyakran fel is hozzák). Szóval nem igaz, hogy csodaszerként kezeljük a tudományos módszert. Ahogy pl a demokrácia sem egy csoda, csak nem találtak még ki ennél jobbat.

Tények->hipotézis->kísérleti ellenőrzés->hipotézis módosítása->ellenőrzés->utolsó két lépés ismétlése, amíg nem maradnak ellentmondások->publikáció és szakmai ellenőrzés (peer review)

Kb ennyi. A legjobb jelenlegi módszer a hibák kiszűrésére, mert ha valamilyen hiba van a feltételezésben, annak át kell esnie a kísérleteken, majd mindenkinek, aki olvassa a publikációt el kell siklania fölötte. De ha mindenki elsiklott fölötte, és az elmélet mégis hibás, akkor is előbb-utóbb valaki, aki a saját elméletet ráépíti észre fogja venni a hibát.


A fizikalizmus nem dogma, hanem a definícióink eredménye. Fizikalizmus= minden valamilyen fizikai alapokon nyugszik. Fizika=a világban létező dolgok leírására szolgáló tudományág. Tehát ami létezik, az leírható fizikailag, mert ezt jelenti a fizika. Annak a leírása, ami létezik. Ha kitalálnák, hogy mondjuk a lélek nem anyagi alapú, hanem valamilyen lélek-anyagból áll, akkor annak a leírására is a fizika szolgálna, így a lélek továbbra is fizikai lenne.


Az empirizmus valóban nem igazolható empirikusan. Ez áll a legközelebb a "dogmatizmus"-hoz. Mi axiómának nevezzük. De ehhez azért lenne 3 hozzáfűznivalóm.

1) Az empirizmus működik. Nem csak jókedvünkből használjuk, hanem mert repülőgépet és internetet, tiszta vizet és légkondit adott nekünk.

2) Az axiómák sem megkérdőjelezhetetlenek. Ha valaki olyat tud mutatni, ami tapasztalás útján megismerhetetlen (bár ez önmagában elég ellentmondásosnak tűnik), akkor elvetjük az empirizmust is. Előfordult már olyan, hogy axiómák hibáit mutatták ki, így el kellett azokat vetni. Ebben különbözik a dogmától, amit nem vetünk el akármi lesz.

3) Mindenki használja az empirizmust. Ti, ezósok is. Az emberek a mindennapi életben. Szóval ez nem igazán a tudomány, hanem az emberiség mint olyan "dogmája". A világon mindenki minden esetben az empirikus bizonyítékokra támaszkodik.

2014. júl. 21. 21:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/38 beglerbég ***** válasza:

Mielőtt válaszolnék, szeretnék három (+1) dolgot kérdezni a kérdezőtől. A válaszom, az adott válaszoktól függően változhat. (Hinnye, de kacifántos lett.)


1. Hány éves vagy?

2. Részt veszel-e jelenleg valamilyen képzésben? (Ha igen, milyenben?)

3. Életed folyamán kapcsolatba léptél-e az alábbi személlyel?

[link]

2014. júl. 21. 21:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/38 anonim ***** válasza:

Haver ne rajtam köszörűld a nyelvedet itt mindenki idegbeteg komolyan mondom nem lehet hozzászólni egy kérdéshez, hogy azt ne egy idegbeteg kényszeres bizonygató kérdező tette volna fel mi bajotok van ember, hogy ennyire nyomás alatt vagytok?

Nem fogom neked mindazt a szöveget kimásolni, amit ebbe a kérdésbe gyömöszöltél feleslegesen több sorral hosszabbítottad meg a kérdést, ami így értelmetlen magyarázkodásnak tűnik.

"Valójában a tudomány a leghazugabb,

legmegtévesztőbb vallás?"

A tudomány nem vallás nem "valláson" alapul, mint a keresztény vallás, vagy a buddhizmus ez egy olyan tudomány, amit te is nyugodtan elvégezhetsz kellő tapasztalattal a tudomány mindenki számára elérhető és ellenőrizhető nem a személyiségéből eredő kölcsönös hatás, nem alanyfüggő itt több kutató egybehangzó véleménye dönt, amit több éves kísérlet és kutatás előzz meg itt az érzelmek nem tényezők, mint az ezotériánál. A tudomány nem "megtévesztő" megfigyelheted, hogy a tudomány egyes előrelépéseivel mindig újra, s újra vizsgálják a felállított elméleteket, hogy az esetleges tévedéseket kizárják.

2014. júl. 21. 23:08
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!