Hogy NE higyjek Istenben?

#20: akkor kicsit másként fogalmazok: a Bibliát ember alkotta (bár azt mondták, hogy isteni sugallatra, de valljuk be, erre nincs bizonyíték) és láss csodát, a benne szereplő "isten" is emberi módon viselkedik: korlátolt, hiú, féltékeny, haragos, büntet, pont mint egy ember. Csak éppen teljességgel megfoghatatlan. És persze hozzáteszik, hogy megbocsátó is HA teljesíted a feltételeit. Pont mint egy embernél.

Ezért mondtam, hogy az ember teremtette a bibliai "istent", egy történettel, amit emberek rögzítettek/találtak ki. Az, hogy a Bibliában vannak helyszínek, történelmileg bebizonyítható események, még nem bizonyítja azt, hogy a sugalmazás/kitaláció része is hiteles lenne. És a Biblia által teremtett "istenkép" miatt nem csoda hogy egyesek szemében "kilóg a lóláb", amikor a Bibliát olvasgatják és ilyen kérdéseket fogalmaznak meg, mint ami ez is...

"bár azt mondták, hogy isteni sugallatra, de valljuk be, erre nincs bizonyíték "

Ihletett mű, a szentiratok mind azok -azért lettek szentirattá. Ahogy egy műalkotásnál meg tudod állapítani, hogy ihletett, vagy nem - nem kell "bizonyíték" úgy a szentiratoknál is így van (bár s szentiratok nem műalkotások, az más "műfaj", de az IHLET révén így van. Ha az "ihlettel" mint fogalommal foglalkozol, megérted miről írok, ha nem, akkor ezt nem fogod. Az ihlet görög kifejezéssel szó szerinti fordításban: isten által áthatott. A keletkezésre vonatkozik. Elég megfoghatatlan egyébként - József Attila prózájában sok nagyon érdekeset lehet erről olvasni - mivel ő elég sokszor átélte az "isteni ihletet". Első nekifutásra: nem a természetből nő ki, mint egy szép virág, hanem magasabb tudatállapotról "jön" lefele - Rilke ezt úgy fejezet ki hogy (az egyébként gyönyörű ) ihletett verseit, a Duinói elégiákat- egy angyal diktálta, ő, mint ember csak leírta.

De hát így vannak ezzel a nagy művészek (mind hívő is ezért) csak leírják, a szöveget, vagy zenei ütemeket, megfestik, kifaragják, megépítik...

"Ihletett mű, a szentiratok mind azok -azért lettek szentirattá."

Maradjunk annyiban, hogy emberek döntötték el emberek által írt "művekről", hogy melyik isteni ihletettségű és melyik nem. Ugyanis egy csomó korabeli irat nem került be a Bibliába. Sőt, ha tehették el is pusztították őket...

Egy muszlim szerint a Korán az isteni ihletettségű. Szerinted nem. Szerintem meg lényegtelen, mert egyik sem tartalmazza az abszolút igazságot, vagyis azt, hogy nem kizárólag azért vagy itt hogy Istent imádd, vagy megfejtsd a mibenlétét. Megteheted, de nem ez a célod és kötelességed.

"Ahogy egy műalkotásnál meg tudod állapítani, hogy ihletett, vagy nem - nem kell "bizonyíték" úgy a szentiratoknál is így van"

Ehhez szükségeltetik a vak hit, amit a vallásod megkövetel.

"Rilke ezt úgy fejezet ki hogy (az egyébként gyönyörű ) ihletett verseit, a Duinói elégiákat- egy angyal diktálta, ő, mint ember csak leírta."

A kérdező által feltett kérdés is lehet isteni ihletettségű, ha úgy fogod fel, hogy minden gondolat forrása Isten. Vagy csak a "szép" gondolatok azok? Kinek az ízlése szerint, milyen szempontból minősítesz valamit magasztosnak, míg más dolgokat alantasnak? A saját szempontjaid egyáltalán nem bizonyító erejűek. Az sem, hogy van pár milliárd balga, aki szintén vakon él...

#"hogy emberek döntötték el emberek által írt "művekről"

Így van, emberek döntöttek. Ha meghallgatom Haydn szimfóniát - érzem, hogy ihletett és jó nekem. Meghallgatom a rappot - és érzem, hogy ártalmamra van.

És mindeközben ember vagyok..

Nem is olvasom mind a szentiratokat- én is eldöntöm, minél érzem az ihletettséget, és ami fontos: MI SEGÍTŐ A SZELLEMI UTAMON? Azonkívül az Aporkifeket is olvasom - mivel hogy megjelent, a Vigilia katolikus kiadó gondozásában. Emberek adták ki, igen.

#"Egy muszlim szerint a Korán az isteni ihletettségű. Szerinted nem."

Ezt miért mondod? én ilyet nem mondtam! Szerintem minden szentkönyv - a Védáktól, a Buddha beszédein át, Patanjali szútráin át, a mayakicse indiánok Popol Vuh könyvén, a Koránig SZENTIRAT! Mind!

Az emberek nem hülyék, a vallási vezetőik nem hülyék, milliók tudják, hogy nekik miért szent. Nekem pl. a Popol Vuh nem ad tanítást - nem olvasom, de tudom, hogy egy adott korban, adott társadalomban, adott közösségben emberek sokaságának ADOTT TANÍTÁST!!

#"Szerintem meg lényegtelen, mert egyik sem tartalmazza az abszolút igazságot, vagyis azt, hogy nem kizárólag azért vagy itt hogy Istent imádd, vagy megfejtsd a mibenlétét. Megteheted, de nem ez a célod és kötelességed."

Azt hogy mi az én utam,"célom és kötelességem" nem a gyakorizók tudják eldönteni...mégis ezt hogy gondoltad? Teszem a dologmat, dolgozom, és igyekszem miél mélyebbre jutni a MEGISMERÉSBEN (gnozisz) és az kifejezni - ehhez pedig tanulom a kifejezési technikákat.

Sajnálom, hogy úgy érzed nem teszem a dolgom.

Az "abszolút igazságot" pedig nem lehet leírni - akkor nem lenne ennyi út az IGAZSÁG elérése FELÉ. Egy hegycsúcsra is száz meg száz ösvény vezet, mint más, más formák, színek, növények jelennek meg, más a páratartalom, a hőmérséklet - és mégis egyazon csúcsra vezet.

Hát így van ez a világvallásokkal is. Sok ösvénnyel ismerkedtem, tanulmányoztam, eszembe nem jutna a más ösvényen haladót bántani - de az én utam, az én utam, és nagyon megválogatom, kit fogadok el mesteremnek, tanítónak, tanácsadónak.

(((Ahogy egy műalkotásnál meg tudod állapítani, hogy ihletett, vagy nem - nem kell "bizonyíték" úgy a szentiratoknál is így van)))

#"Ehhez szükségeltetik a vak hit, amit a vallásod megkövetel."

Mit tudsz az én HITEMRŐL? nem tudsz semmit... nem követel meg vakhitet és nem értetted meg, mi az ihlet,a műalkotás születésekor mi történik. Ez bonyolult, majd később megérted, de felesleges volt rám támadni "vakhittel".

Én nem bántottalak, miért kell engem bántani?

#"A kérdező által feltett kérdés is lehet isteni ihletettségű, ha úgy fogod fel, hogy minden gondolat forrása Isten."

Ez így van - ezért is feleltem.

A gondolat forrása az Abszolútum!

(Isten, Allah, Buddha-tudat, Brahman, a Tao - máshogy nevezik az öt világvallásban)

Az, hogy azután az egyik gondolatból - formát öltve - ez lesz:

'há'bameg még egy páleszt kellbameg, hozzámán haverbameg'

vagy pedig ez:

"Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,

Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,

De látod amottan a téli világot?

Már hó takará el a bérci tetőt."

-az sok mindentől függ, az emberi tudatállapottól a körülményekig. :)

#"A saját szempontjaid egyáltalán nem bizonyító erejűek. Az sem, hogy van pár milliárd balga, aki szintén vakon él..."

Hogy mi tetszik nekem és miért? hosszú, ha megengeded, nem megyek bele,egyébként meg semmit nem is akartam "bizonyítani" senkit nem akarok megtéríteni".

De köszönöm, hogy elmondtad rólam a véleményedet.

Ezért érdemes volt ennyi időt itt töltenem. És most lezárom részemről, nincs több időm erre. (ilyenkor törölni is szoktam a listából, hogy ne ingereljen)

Köszönöm a beszélgetést. Viszontlátásra!

"Ha meghallgatom Haydn szimfóniát - érzem, hogy ihletett és jó nekem. Meghallgatom a rappot - és érzem, hogy ártalmamra van."

Van akit a szimfónia zavar és a metál zenére tud ellazulni, úgy érzi az segíti, a neves zeneszerzők művei meg csak idegesítő nyikorgások számára. Ettől még egyikőtöknek sincs abszolút igaza. Kink a pap, kinek a papné...

"MI SEGÍTŐ A SZELLEMI UTAMON?"

Ha mások véleményét fogadod el, meghunyászkodsz, nem mered megkérdőjelezni, az nem út, hanem meglapulás az út melletti kő alatt, a sötétben. Előre megrágott és megemésztett ételeket fogyasztasz, alacsony tápértékkel. Ez ilyen egyszerű...

"Ezt miért mondod? én ilyet nem mondtam! Szerintem minden szentkönyv - a Védáktól, a Buddha beszédein át, Patanjali szútráin át, a mayakicse indiánok Popol Vuh könyvén, a Koránig SZENTIRAT! Mind!"

Egyetlen bibi van csupán az elméleteddel. Minden szent könyvben le van írva legalább egyszer, hogy az és CSAKIS az tartalmazza az igazságot. Ebből az adódik, hogy minden más tilos, csúnya, gonosz, hazudik.

Emlékszem, hogy még kiskoromban hittanórán megkérdezte az egyik csoporttársam a paptól, hogy ha bemegy egy másik vallás miséjére meghallgatni, az bűn-e. A pap rávágta, hogy igen, az HALÁLOS bűn... Igen, nyilván az illető nem volt alkalmas arra, hogy az egyházát képviselje, van ilyen, de sajnos ez eléggé általános attitűd sok "népszerű" vallásban...

"Az emberek nem hülyék, a vallási vezetőik nem hülyék, milliók tudják, hogy nekik miért szent."

Nem hülyék, csak birkák.

"Azt hogy mi az én utam,"célom és kötelességem" nem a gyakorizók tudják eldönteni...mégis ezt hogy gondoltad?"

Pedig egyszerű a dolog. Ha Isten azért teremtette az embereket, hogy imádják, mint ahogyan azt a parancsolatokban is megadta, akkor bizony mindenkinek az a célja és rendeltetése, hogy imádja. Márpedig ez van a Bibliában. Én erre azt mondom, hogy abszurdum, hogy Isten olyan hiú és önző lenne, hogy a teremtés csupán a saját imádatáról és a szolgaságról szóljon. Ezt a szintet nem túl nehéz lekörözni még emberként sem... Nem értem, hogy ezt a dedós mesét hogyan képesek még a mai napig is milliárdok bevenni... Szégyen ez az emberiségre nézve!

"Sajnálom, hogy úgy érzed nem teszem a dolgom."

De, a dolgodat teszed, csupán fölösleges köröket futsz, senki sem akarja, hogy ugyanazt a szobát naponta újra kimázold ugyanúgy... De ha téged ez szórakoztat, lelked rajta!

"Egy hegycsúcsra is száz meg száz ösvény vezet, mint más, más formák, színek, növények jelennek meg, más a páratartalom, a hőmérséklet - és mégis egyazon csúcsra vezet."

Kivéve ha elbújsz az út melletti kő alá és vársz a sötétben. Az út felfedezése nem arról szól, hogy megnézel egy youtube videót a kényelmes karosszékedből, vagy elolvasod, hogy mi van ott. Az út felfedezése az izgalomról és a megélésről szól, az ismeretlen felfedéséről és arról, hogy önerődből képes vagy felfedni azt!

"de az én utam, az én utam, és nagyon megválogatom, kit fogadok el mesteremnek, tanítónak, tanácsadónak"

Látod, erről beszélek! Más emberek után mész, mestert keresel, pedig pontosan ugyanúgy vakon tántorog ebben az életben mindenki, mint Te magad! Választasz magadnak egy csordát és szépen beállsz a számodra leginkább komfortosba és békésen legeled a hegyi gyepet. Pedig a legrövidebb és legegyenesebb út BENNED VAN, nem egy vértől csöpögő fekete borítójú könyvben, vagy más birkákban, akik az út mellett legelészik a gyepet.

"Mit tudsz az én HITEMRŐL?"

Azt, hogy elég vak, ha a Biblia alapján képzeled el Istent. Az biztos, hogy nem a józan eszed vezérel.

"nem követel meg vakhitet és nem értetted meg, mi az ihlet,a műalkotás születésekor mi történik"

Mivel kreatív munkám van, nagyon is jól tudom mi az az ihlet. De tévedsz, ha azt gondolod, hogy közvetlenül Isten osztogatja neked, vagy az angyalok. Az ihleted forrása TE MAGAD vagy (és nem a fizikai lényedre gondolok)!

Bántó számodra a vak hit elnevezés? De mégis hogyan neveznéd a hitet, amikor kapaszkodsz valamibe, ami ellentmond a logikának és a józan észnek, csupán azért, hogy kialakíts magadnak egy biztosnak hitt pontot a világban.

"A gondolat forrása az Abszolútum!"

Az egész teremtés, a mindenség forrása egy, ebben egyet értünk. Csakhogy az "ihletett" "szent" szövegeknek nem az az üzenete, hogy Isten mit szeretne, hogy gondoljunk róla. A vallások csupán a színjáték részei, nem elvárások. Istennek mindegy, hogy hiszel-e benne. Nem fog megítélni, mivel az élettel felvállaltad a tudatlanságot is.

"'há'bameg még egy páleszt kellbameg, hozzámán haverbameg'"

Ez a gondolat számomra szimpatikus, érzem benne az isteni ihletettséget! Még a legocsmányabb légypiszokban is ott van Isten, mivel minden egy a forrásban.

"Ezért érdemes volt ennyi időt itt töltenem. És most lezárom részemről, nincs több időm erre."

Persze, nyilván nem érdemes olyan dolgokról vitázni, amikben vakon hiszel, nehogy megrendüljön a világképed és újra elveszett emberré válj.

A kérdező legutóbbi kérdésére:

igen, ezek kamu történetek. Nem tartom kizártnak, hogy az illető elhiszi, hogy tényleg átélte őket. Csak éppen nem történt meg belőle semmi. Akik ilyeneket mesélnek, általában kórházban tapasztalták ezt, gyógyszerek hatása alatt, egy műtét (altatás) vagy pl szívroham/agyvérzés eredményeképp. Mindkettő járhat pl oxigénhiánnyal. Azt mindenki tudja, hogy ez mit okoz(hat).

De akárcsak egy egyszerű álom is otthon, ha abból ébredünk, nagyon sokszor teljesen valósnak tűnik, nemhogy begyógyszerezve egy idegen helyen ébredve.

Nekem 6 évesen volt sima mandulaműtétem. Altattak, s a mai napihg emlékszem, mit láttam, mit éltem át álmomban. Színes, fényes karikákból álló alagúton haladtam előre és féltem. Majd az álmodtam, hogy le vagyok kötözve és nem tudok beszélni (ez mondjuk igaz is volt). Majd felébredtem, és körülöttem minden csupa vér volt. De valószínűleg már akkor is szkeptikus voltam (a nagyanyámtól kapott vallásos nevelés ellenére), mert fel sem merült bennem, hogy ennek bármi köze lenne Istenhez a pokolhoz vagy a mennyországhoz. Fájt a torkom, nem volt szabad sírni, és a beígért fagyi elmaradt. Na, az viszont kemény volt, maga a pokol :)))