Melyik a legártalmatlanabb szellemidézési módszer?

A búcsúhoz nincs szükség rá, hogy megidézd. Valójában a megidézés a búcsúval ellentétes hatást ér el, ami a halottnak sem jó, és neked sem. Amellett, hogy veszélyes is, és az átverés, öncsalás esélye is fennáll.

Régen a virrasztás, és temetés, és halotti tor szolgált arra, hogy az élők megbirkózzanak a veszteséggel, miközben búcsút mondanak a halottnak. Manapság ez már kiment a köztudatból, és nem is nagyon tartják a hagyományát. El tudod őt búcsúztatni, ha ez a szándékod. Kiteszed a képét az asztalra egy szál gyertyával, vagy a kép mindkét oldalán egy-egy gyertyával. Amíg a gyertya ég, a kép közelében maradsz, felidézed a kedves emlékeket. Amikor a gyertyák leégtek, tedd el a képet valahová, és egy darabig ne is vedd elő. Például egy albumba. Ez helyettesíti a virrasztást, és temetést. A halotti tor nehezebb ügy, mert az csoportos rendezvény, ott a résztvevők esznek, isznak, és együtt idézik fel a halott emlékét, már vidámabb hangulatban. Ezt helyettesítheted egy családi-baráti összejövetellel, amit evéssel, ivással kötsz egybe, és a halott emlékének szenteled. Ezt a többi résztvevőnek is tudnia kell. Csak olyat szabad meghívni, aki hajlandó elfogadni, hogy ezt te azért rendezed, hogy megemlékezz a halottról, és lezárd magadban az életszakaszt, amit együtt töltöttetek. Azaz minden résztvevőnek tudnia kell, hogy ez az étkezés, és beszélgetés a halott emlékére történik.

Kétféle módszer van (szerintem): ami működik és ami nem működik.

Tehát nincs az, hogy az egyik módszer veszélyesebb vagy ártalmatlanabb lenne a másiknál. Egyébként meg a holtak szellemeire inkább úgy tekintettek mint akik inkább jó szándékúak és nem olyan félelem keltőek mint ahogy ma ábrázolják őket (persze attól még lehetnek köztük olyanok akik inkább ártanak). De minden esetre ha egy szeretteddel szeretnél kapcsolatba lépni, nincs ok félelemre, ha szeretnéd tedd meg nyugodtan.