A Poltergeist valójában=spontán használt telekinézis?
Régebben az a nézet volt elterjedve,hogy a kopogásokat, tárgyak lebegetését, megemelését a kopogó szellemek, azaz a poltergeistek idézik elé.
De szerintem másról van szó!
A legtöbb sztori azt mutatja, hogy érzékeny, stresszes, lelkileg nem kiegyensúlyozott emberek körében van elterjedve. De amikor ezek a gondok helyreálltak, a poltergeist tevékenység is megszűnt. Ugyanez igaz olyan esetekre is amikor a mukahelyén lévő nő gyűlölt dolgozni járni a főnöke miatt, akitől mindig stresszes volt. Folyamatosan kiment az égő, mozogtak a tárgyak stb. de mikor otthagyta a melót, minden abbamaradt.
Ebből is látszik, hogy személyekhez köthető -ezen belül ahol az adott személy tartózkodik pl.családi ház - nem pedig egy láthatatlan entitáshoz, szellemhez. Érdekes, hogy miután egy család elköltözik egy poltergeist házból, a következő család semmi szokatlant nem észlel. Talán mert a poltergeistet kiváltó egyén elmegy a helyszínről?
Akaratlanul is eszembe jutnak az asztaltáncoltatások.
Itt sok személy ÖSSZPONTOSÍT, s talán ők maguk gerjesztik elő, hogy a tárgy - azaz az asztal - megemelkedjen, lebegjen. Egy szkeptikus ismerősöm is kipróbálta és az asztal megemelkedett. ( Itt most persze zárjuk ki azt a hülyeséget amit sokszor hangoztatnak, hogy az ujjbegyünkkel emeljük meg az asztalt, sosem sikerülne.)
Tehát ez azt bizonyíthatná és arra a következtetésre lehetne jutni, hogy az elmének van hatalma az anyag felet, még ha néha akaratlanul is. Talán a poltergeist=akaratlanul használt telekinézis, Pszichokinetikus jelenség.
És bár sok a csalás, de ezeket a jelenségeket a középkortól kezdve jegyzetelték fel. Annyi adat gyűlt össze, hogy túl sok bennük az 'egybeesés", ami nem lehet véletlenszerű, ha csak kitalációkról lenne szó.
Mit gondoltok erről???
George Adamski
válasza:" igen a dobókockánál minden dobásnál 1/6 az esély de ettöl függetlenül ha nagyon sokat tobsz akkor nagyábol egyenlő lessz az elosztás. én ezt ki is próbáltam: "
Mivel ez véltelenszerűségre megy, ezért egy példa nem elég. Sőt, akárhány példa sem lenne az elég. Ehhez végtelen példa kéne, de annyi lehetetlen. Itt lép életbe a matematika csodás tudománya, ami ezt nem támasztja alá.
A programot nem kell elküldeni, köszönöm, én is szoktam ilyenekkel szórakozni. Most ugyan nem volt túl sok időm, de gyorsan elvégezetem az alátámasztás kedvéért egy próbát:
Fogtam egy dobókockát, és dobtam vele 30-at. Vagyis ha az elméleted igaz, akkor egy számot nagyjából 5-ször kéne dobnom. A dobások sorrendje:
3-as
2-es
1-es
3-as
5-ös
5-ös
1-es
2-es
4-es
6-os
3-as
3-as
4-es
2-es
6-os
5-ös
1-es
2-es
4-es
2-es
1-es
6-os
3-as
2-es
3-as
2-es
5-ös
6-os
6-os
6-os
Összegezve:
4 db 1-es
7 db 2-es
6 db 3-as
3 db 4-es
4 db 5-ös
6 db 6-os
A példából is látszik, hogy 5-ös egyszer sem jött ki, viszont 7 db 2-est dobtam, és 3 db 4-est. Ez pedig túl sok eltérés.
De mint írtam, végtelen sok példa kéne az alátámasztáshoz. Ezért inkább kimásolom a wikiről a fentebb leírt példámhoz hasonló,de pontosabb példát:
"Egy pénzérme feldobásakor a fej és az írás esélye 50%-50%, szemléletesebben írva 1/2 (az esetek felében fej, a másik felében írás következik be). Annak az esélye, hogy kétszer egymás után írást dobunk 1/2×1/2 = 1/4 annak, hogy háromszor: 1/2×1/2×1/2 = 1/8. Klasszikus kérdés: ha háromszor egymás után írást dobtunk, mekkora a valószínűsége, hogy negyedszer is írást dobunk? A helyes válasz 1/2, hiszen a pénzfeldobás, amiről beszélünk, nem függ a korábban bekövetkező eseményektől.
A tévedésbe eső személy azt feltételezi, hogy a következő dobásnál a fej valószínűsége nagyobb mint 1/2, mivel a nagy számok törvénye alapján azonos számú fej és írás eredménynek kell születnie.
Ha háromszor egymás után írást dobtunk, akkor a következő dobásnál már csak két kimenetel lehetséges: írás-írás-írás-írás, illetve írás-írás-írás-fej. A négy dobást együtt vizsgálva mindkét kimenetelnek 1/16 - 1/16 esélye van. Mivel csak ez a két kimenetel lehetséges – a harmadik dobást követően –, ezért a negyedik dobás ugyanolyan eséllyel (1/2) lesz írás vagy fej."
válasza:lehet hogy igazad van.
légyszi linkeled azt a wikipédia cikket amiből másoltál.
most leteszteltem 100000 dobással és a legnagyobb eltérés 330
ebböl arra következtetek hogy minnél többet dobunk annál nagyobb lessz a legnagyobb eltérés.
nem lehet bizonyítani se azt hogy nekem van igazam se azt hogy neked.
válasza:kipróbáltam egymilióval is.
a legnagyobb eltérés 815.
válasza:"légyszi linkeled azt a wikipédia cikket amiből másoltál. "
"nem lehet bizonyítani se azt hogy nekem van igazam se azt hogy neked."
De. Matematika. Mondom, akárhanyadik tízhatvánnyal kipróbálhatod, mindig lesz eltérés. De hogy bizonyítsak:
" kipróbáltam egymilióval is.
a legnagyobb eltérés 815."
Vagyis az elméletbe illeszkedő hányadosnak(kerek. 166,667) a kb. 1/205-del való eltérése. Az egymilliónál pedig soknak számít. De mondom, hiába adsz számolásokat, attól még a szerencsejátékosok tévedését írtad le. Ugyanannyi az esélye az 1,2,3,4,5 számkombinációnak hosszas időn keresztül, mint a többinek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!