Akik nem törődőek, érzéketlenek, önzőek, együttérzés nélküliek, azok rákényszerülnek arra, hogy önmagukon keresztül másokkal is törődjenek?

Nem hiszem.

Ez ennél jóval összetettebb, és nem ennyire fekete-fehér. Például miért, és milyen bajba jutott az adott szerencsétlen? Tud e egyáltalán bármi tényleg hasznosat tenni az illetőért a másik, vagy csak a vállát tudja veregetni, hogy majd lesz jobb is. De főleg az első része a dolognak. Hogy miért jutott bajba. Sokszor nem érzéketlenség miatt maradnak távol az emberek egy bajbajutott társuktól, hanem mert az illető problémája a saját nagyon rossz döntéseinek az eredménye. Önmagától senkit sem lehet megmenteni. Emellett azzal, hogy valaki nem segít, nem fogja ugyanezt megtapasztalni büntetésből. A segítségnyújtás kevés esetben kötelesség, általában saját döntés, és hatalmas felelősség. Nem mindenki képes ezt felvállalni.

Nem igazán kényszerül rá. Az ütné a szabad akaratot. Viszont meg fogja tanulni azokat az értékeket, illetve a negatív értékek taszítását. Ez csak bölcsesség kérdése, semmi másé, főleg nem kényszerűségé. Előbb utóbb felfedezed, hogy vágysz másokkal törődni.