Miért a jó emberekkel történik a legtöbb rossz? Létezik egyáltalán a karma?

szerintem ezt nem lehet így megállapítani egyértelműen.annyit látok,hogy aki spirituális úton jár,a békére törekszik annak sokszor elég nehéz a melója,egy ilyen önző,ego-huszarak uralta világban.de az álltalad említett gonoszokat nem kell irigyelni,sohasem lehet teljesen belelátni a másik ember lelkébe,hogy mit,hogyan él meg,de biztos vagyok benne,hogy aki gonosz,az szenved a saját gonoszsága miatt(tapasztaltam:-))

lehet,hogy kívülről nem ez jön le,de a gonoszságot a félelem táplálja belülről,és aki félelemben él,az bizony nem lehet egy marha kiegyensúlyozott ember.

elsőnek:aki mindent lenyel,és elfolyt,az nem jó ember. meg kell találni egy egészséges egyensúlyt,és vállalni a konfliktusokat,ha szükséges.nem szabad elnézni másoknak minden megaláztatást,ha az a mi lelki-testi egészségünkbe kerül.ha valakinek minden gonoszságát eltűrnek,akkor mit fog tanulni az életből? és attól sem rossz valaki,ha leperegnek róla a sértések,meg csak röhög a másikon.valójában nincs jó és rossz ember,tudatosság van,és erre érdemes törekedni.

Azért, mert a jó szándékú ember, aki őszintén kedves, az jobban kinyitja magát más embereknek, és ezáltal sokkal jobban kihasználható.

Sokszor olyanokról is jót feltételez, akik nem jóindulattal vannak felé. Nem gyanakvó, ezért jobban behúzható a csőbe.

És, ha valaki lelkileg ebben megsérül, akkor könnyebben betegszik meg, mert jobban a szívére veszi a dolgokat.

Minden embernek!

Én pedig azt állítom,hogy jó emberrel rossz dolog nem történhet-ahogyan Szókratész mondaná sem életében,sem pedig halálában.

Persze ha tényleg komolyan bele szeretnénk menni a témába,ahhoz meg kell határozni hogy mi a jó és mi a rossz.

És itt problematikussá válhat az ügy.

Több alternatíva közül én most csak a 2 legkézenfekvőbbet fogom elmondani.

1.megmaradsz a bizonytalanságba,nyitva hagyod magadban a kérdést.

2. kicsit mint egy dogmát kevés magyarázattal elfogadod,és hiszel benne.

A kevés magyarázat itt kezdődik.

Keresztényi erkölcshöz fogok viszonyítani.

Már régóta tudjuk,hogy a bűntett magában hordozza a büntetést is,de felfogjuk e ennek égető valóságát ?

Isten azért határozza meg NEKÜNK,hogy mi a jó,és mi a rossz,hogy a jót tudjuk választani,és ezáltal jó életünk legyen.

Egy jó embernek biztos alapon van az élete,amit senki sem vehet el tőle.

Egy jó ember minden szenvedéssel amit rámérnek csak közelebb kerül az igazsághoz.

Egy jó ember tudja hogy az igazság maga Krisztus,aki Isten létére szenvedett.

A jó ember megdicsőül,amikor megalázzák.

A jó ember minden szenvedésével és nehézségével csak igazabbá válik.

Ez az igazság.

Az érték a láthatatlan létezőkben van,és nem a láthatókban.

Ezért ha valaki ellopja a pénzemet,vagy például akár megölik az egyik szerettemet.

Persze nehéz,de ha én mindent megtettem,és jól éltem,akkor túlélem Istennel.Sőt még örülni is tudok (ha az illető helyesen élt)hogy ő végre a tökéletes boldogságban van.

Ha Isteni erkölcsnek megfelelő életet élek,nem rosszként fogom értelmezni a halált,se semmiféle szenvedést,ami nem a saját bűnöm miatt van,hanem kegyelemként,azaz a legnagyobb jóként.

Persze ezt csak hittel lehet.

Mi döntünk a sorsunkról,és ha Isten mellett döntünk minden nehézség,és szenvedés mellett,ami a hívő ember életében is jelen van,ott lesz mindig a feltámadás is,és a csodálatos boldogság,amit senki sem vehet el,mert nem ebből a világból való.