Mi volt ez az álom? Köze lehet az előző életemhez?

(Tudatomnál voltam, saját szemszögemből láttam mindent, tudtam irányítani is magam és a gondolataimat is, de nem tudtam, hogy álmodok.) Sétáltam a folyosón. Nem bírtam kinyitni a szemem, és egy nő arcát láttam, fekete-fehéren, aki ordított. Próbáltam megkeresni a villanykapcsolót a vécénél, de nem kívül volt(mint igazából), hanem benn. Kinyitottam az ajtót, átöleltem, és elkezdtem bőgni(még mindig láttam a nőt). Kerestem a villanykapcsolót(három volt, és egy konnektor). Össze-vissza nyomkodtam, de nem kapcsolódott fel. A konnektorhoz nyúltam(amire azt hittem, hogy egy másik kapcsoló), és volt benne félig bedugva egy éjjeli fény(nem világított). Teljesen benyomtam, és felkapcsolódott, de valamiért kihúztam, megkapaszkodtam, majd újra bedugtam(még mindig nem tudtam kinyitni a szemem, csak a fényt láttam, és még mindig a nő arcát). A gondolataim zavarosak voltak. Kiléptem a vécéből, és egy pillanatra mintha kinyitottam volna a szemem, majd összeestem, és minden elsötétült. A szobámban ébredtem, az ágyamban. A szobám másik végénél egy férfi állt. Az arcát nem láttam, háttal állt az ablakomnak(a redőny "lyukacsosra" volt húzva, így van igazából is), háttal a fénynek ezért nem láttam az arcát. 19. századi ruhában volt. Felültem az ágyon, kissé meglepődtem, de nem féltem. Kérdeztem tőle, hogy mióta van itt? Azt válaszolta, hogy szívesen mondaná azt, hogy mindig is velem volt, de az igazság az, hogy egy évben csak egyszer tud meglátogatni. Nem tudtam, hogy ki az, de azt éreztem, hogy szeretem őt, és hihetetlenül elkezdett hiányozni. Sírni kezdtem, visszafeküdtem az ágyamban, és ránéztem az órámra. 12:48 volt. Becsuktam a szemem, és felébredtem. Egyébként ezt a szülinapom után 1 nappal álmodtam.

Többször gondolkodtam már azon(főleg mostanában), hogy vajon ki voltam előző életemben, szerettem volna tudni, hogy mit rontottam el, és, hogy mi a küldetésem.

Szeretném, ha olyan nem írna, aki nem veszi komolyan.

Előre is köszönöm!