Mitől lehetnek ezek a rossz érzések gyerekekkel kapcsolatban?

Nagyon szeretnék majd gyereket de rossz érzéseim és félelmeim vannak ezzel kapcsolatban és nem tudom az okát.

12-13 éves korom óta szeretnék gyereket és ahogy idősebb vagyok, egyre jobban. Szinte havonta vannak ilyen álmaim. Ezeket az álmokat nem boldogság hanem inkább semlegesség vagy félelem járja át, de nem olyan félelem mint egy rémálmot.

Ami az álmok érdekessége az az, hogy a gyerek mindig fiú és 0-6 hónap körüli, a szüleim sosem tudnak róla még akkor sem ha látnak engem terhesen. És mindig rövidek az álmok, ritkán történik benne valami. Egyszer ikreket szültem és valaki rábeszélt, hogy adjam oda őket de meggondoltam magam és menekülnöm kellett az újszülött ikreimmel, egyszer véres volt a csecsemő. A többiben nem történik semmi, csak fekszik az ágyon vagy még a hasamban van.

Kiskoromban mindig azt mondtam, hogy árva gyerekeket akarok majd örökbe fogadni, pedig szerintem óvodás koromban azt sem tudtam, hogy ez mit jelent hiszen nem volt ilyen gyerek a környezetemben. Egyébként nevelőszülő is szeretnék lenni. A gyerekektől mindig nagyon elérzékenyülök és nagyon a szívemen viselem a sorsukat. Gondoskodó vagyok és szeretek jót tenni másokkal.

Most 20 éves vagyok és van barátom akivel néhány éven belül szeretnénk gyereket (többet is majd) de nem félek, hanem rettegek attól vagy érzem, hogy nem lehet saját gyerekem. Nem tudom miért van ez bennem de próbálom hessegetni a gondolatot, nehogy bevonzzam. Vagy az, hogy összejön és elmegy. Attól is félek, hogy ha ezzel kapcsolatban elmennék egy nőgyógyászhoz, ő is azt mondaná, hogy nem lehet. Ez lenne nekem talán a legnagyobb fájdalom az életben.

Kicsit betegesnek tartom már ezt az érzést és hiszek a reinkarnációban és karmában. Lehet, hogy előző életemben egy olyan ember voltam aki ártott a gyerekeknek vagy valami rosszat tett? És azért érint meg ennyire a dolog? Mit tehetnék, hogy ne érezzem ezt? Nagyon elszomorít néha.