Az öngyilkosok valóban a pokolra jutnak? Ha igen miért?

Leszületésed előtt a lelked eltervezte az életed főbb életkörülményeit, életeseményeit - az előző élete következményeképpen. Néhány dolog változhat, de a születésed és halálod időpontja a legtöbb esetben nem. Egyszerűen meg van mindenkinek az időpont, amikor a számára újra kinyílik a szellemvilágba visszavezető "kapu", s neki akkor kell elhagynia a testét.

Amennyiben valaki ezt az időpontot önhatalmúlag megváltoztatja (öngyilkos lesz), az több problémával is szembesülni fog.

Először is az öngyilkossága pillanatában meglévő zavart tudatállapota azt követően is fennállhat, s újra és újra vergődhet abban hosszabb-rövidebb ideig.

Másodszor - főleg ha az első igaz -, nem fogja észrevenni a segítőit, s jóval tovább itt ragadhat a köztes térben, legalább addig, míg az eltervezett időpontja el nem jön.

Harmadszor, ha mindezeken túl is jutott, visszatérve a szellemvilágba rá kell döbbennie, hogy nem oldott meg semmit az öngyilkosságával, sőt csupán elodázta a problémáját. Ezért pedig a következő életében újra hasonló körülményeket kell vállalnia, mint amiből most kimenekült.

Pokolra nem kerül, sőt, őt is megértéssel és szeretettel fogadják odaát, azonban a fentiek ettől függetlenül nem okoznak túl sok örömöt az adott személynek/léleknek.

"Amennyiben valaki ezt az időpontot önhatalmúlag megváltoztatja (öngyilkos lesz), az több problémával is szembesülni fog"

Az első bekezdésben azt írod, hogy a lélek tervezi meg, hogy mikor fog meghalni. Tehát eredendően is önhatalmúlag választja meg a halált. Miért ne hozhatna megint döntést?

A másik, hogy ha a halál eltervezett, akkor az öngyilkosság miért ne lenne az? Az is a halál egy formája. A lélek miért ne tervezhetné meg az öngyilkosságot?

Senki nem kerül a pokolra olyan oknál fogva, hogy maga a pokol sem létezik.

De egy példát elmondok, mi történik azokkal, akik saját maguk szakítják meg az inkarnációs szerződésüket.

Amikor a lelked visszatér az asztrális síkra, találkozol a lelki vezetőddel, ami hasonlóképpen zajlik, ha te szakítod meg az inkarnációt:

Részlet Dr. Michael Newton – Lelkünk Útja c. könyvéből:

"Ismét korán jöttél, s ezért csalódottak vagyunk. Hát nem tanultad meg, hogy ugyanaz a feladat egyre nehezebbé válik minden egyes olyan élettel, amit te szakítasz meg? A viselkedésed több okból is önző. Nem utolsó sorban azért, mert óriási fájdalmat okoztál azoknak, akik szerettek téged. Még meddig akarod újra és újra eldobni azokat a tökéletesen jó testeket, amiket adunk neked? Szólj, ha végre készen állsz, hogy fölhagyj az önsajnálattal, és véget vess önmagad alábecsülésének!"

Ha kutatni akarod ezeket a témákat, és még jobban alá akarsz merülni pl. a történelmünknek, és hogy mit keresünk itt valójában, akkor engedd meg, hogy ajánljam saját weboldalamat: [link]

Még egy dologgal szeretném kiegészíteni az előbbi válaszomat:

1. Minden olyan ember, aki saját maga szakítja meg az inkarnációs szerződését, vissza kapja ugyanezt a feladatot, amit nem végzett el, csak egy kicsit nehezebb variációban. Egészen addig, amíg el nem végzed a feladatodat!

2. A szenvedés két dolog miatt létezik az emberek életében: 1. Vágyakozás 2. Elutasítás

Ha ezt a két dolgot ki tudod szűrni az életedből, akkor a szenvedés is eltűnik. Talán úgy tudnám ezt legjobban megfogalmazni (és nem is tudom jobban, mint Buddha), hogy az életedet közömbösségben kell élned. Ha így teszel, akkor a Karma körfotgását is meg tudod szüntetni... (persze ehez még kell egy Vipassanát is csinálnod) (a Vipassana önmagad megfigyelését jelenti)

Légyeg: Ha kívülről figyeled önmagad közömbösséggel, és nem utazol folyton (gondolatban) sem a múltba, sem pedig a jövőbe, továbbá nem vágyakozol, és nem is utasítasz el, akkor a szenvedésed is megszűnik. = Sokkal boldogabb életet élhetsz.

J.A.H.

nem vallas kategoriaban tetted fel de keresztenyi szemszogbol sem feltetlen Pokolra jutsz miatta ez mindenedtol fugg nem csak az ongyilkosagodtol, egy gyilkos is udvozulhet

viszont keleti felfogas szerint maga a kerdes ertelmetlen mivel nincsen Abszolut Orok Pokol

akor mar ongyilkos is lehetsz? hat az eleted megszunik vege lesz, nem tudni hogy valoban ez jo e neked, mert a legtobb szenvedo nem meghalni akar hanem a szenvedestol megszabadulni es elni boldogan

az ongyilkosagoddal keleti hit, filozofia szerint semmit nem oldasz meg igy valoban legvegszuksegben lehet "letjogosultsaga" de megoldast ettol meg ekkor sem jelent

#15

Külön kell ilyen értelemben venni a lelket a most vállalt személyiségétől. A kettő azért nem (teljesen) ugyanaz.

A lelkünk odaát teljes tudatosságában dönt, a mostani személyiségünk viszont annál jóval szűkebb tudatossággal bír, a fizikai testének köszönhetően.

Így nagyobb kérdésekben - mint például a halál időpontja - a lélek dönthet csak, s nem a mostani személyiség.

A lélek tisztában van természetesen azzal a leszületése előtt, hogy nagy a valószínűsége egy öngyilkosságnak a választott életútjában, azonban mégis bízik abban, hogy ezt majd elkerüli - a cél voltaképpen ez lenne. A következményei azonban, ha mégis bekövetkezik, ugyanazok lesznek, mint amit tegnap részleteztem; s ezzel a lélek ott és akkor tisztában is van.