írjatok szellemes, fanyűvős vagy más természetfeletti-dolgos történeteket?

Az első hozzászóló kettő az egyben módon megoldotta :D

"Szellemes" és fanyűvős :D :D :D

Tessék, itt van Zakariás története:

Egy tábor közelében, még vagy száz éve élt egy favágó. A kenyerét ebből szerezte. Ő volt Zakariás. Egyedül élt, és amikor egyik reggel elment kivágni egy patakparti fiatal fenyőt, a fa rádőlt. Kiabált segítségért, mert nem tudott szabadulni a fa fogságából, de a közeli táborozók nem vették figyelembe. A patak kiáradt, és egyre jobban közelített Zakariáshoz. Utolsó perceiben megfogadta, hogy bosszút áll a táboron minden egyes nyáron...ű

Száz évvel később egy 6 fős, fiatal iskolai osztály érkezett a táborba. Ők hallották a legendát Zakariásról, és nem hitték el. Gondolták kimennek oda az erdőbe, ahol Zakariás meghalt. Pont ott álltak, ahol Zakariás megfulladt. Egyszer csak hallottak egy suttogást. "Zakariás vagyok, és tűnjetek el, vagy meghaltok!" Nem mentek el, mert kíváncsiak voltak, de hirtelen az egyikük összeesett, és meghalt. "Én Zakariás vagyok, és most azonnal tűnjetek el, vagy meghaltok!"-hallották még egyszer a suttogást. Kicsit megijedtek, de még vártak, mert kíváncsiak voltak. Hirtelen egy másik gyerek véresen összeesett, és meghalt. Még jobban megijedtek. "Én Zakariás vagyok, és most azonnal tűnjetek el innen, különben meghaltok!"-hallották újra a suttogást. Még mindig nem mentek el, mert kíváncsiak voltak. Hirtelen összeesett a harmadik gyerek is. "Zakariás vagyok és takarodjatok el innen!" Elkezdtek futni, kifelé az erdőből. Hallották, hogy jön mögöttük valami. Nem mertek hátranézni, mert nagyon féltek és azt hitték, hogy ha megállnak, megöli őket. Hirtelen mind a hárman összeestek. "Zakariás vagyok, és megmondtam, hogy tűnjetek el!"

Nagyon megijedtek, de már nem tudtak elfutni...

Tábortűz mellett, sejtelmes hangzással jobb, de azzal most nem tudok szolgálni. :D

Egyszer volt, hol nem volt, egy

icipici házikó,

Icipici házikóban, icipici ágyikó.

Ottan élt éldegélt, egy icipici

lencsilány,

Icipici anyukával, túl az

Óperencián.

Icipici lencsilányka, lencsibabát

ringatott,

Anyuka is ezt csinálta s

boldogságban éltek ott.

Amikor este lett, az icipici lányka

félt,

Icipici anyukája mondott egy

mesét.

Egyszer volt, hol nem volt, egy

icipici házikó,

Icipici házikóban, icipici ágyikó.

Ottan élt éldegélt, egy icipici

lencsilány,

Icipici anyukával, túl az

Óperencián.

Icipici lencsilányka, lencsibabát

ringatott,

Anyuka is ezt csinálta s

boldogságban éltek ott.

Amikor este lett, az icipici lányka

félt,

Icipici anyukája mondott egy

mesét.

Egyszer volt, hol nem volt, egy

icipici házikó,

Icipici házikóban, icipici ágyikó.

Ottan élt éldegélt, egy icipici

lencsilány,

Icipici anyukával, túl az

Óperencián.

Icipici lencsilányka, lencsibabát

ringatott,

Anyuka is ezt csinálta s

boldogságban éltek ott.

Amikor este lett, az icipici lányka

félt,

Icipici anyukája mondott egy

mesét.

És ha meg nem haltak, ma is élnek,

Ma sincs vége a mesének,

Ma sincs vége, sosincs vége,

Fuss el véle.