Nektek szimpatikus az, hogyha valaki sokat foglalkozik társadalom kritikával, politikával, filozófiai megközelítésekkel?

Attól függ.

A kocsmai bolcselkedes tudás nélkül lehangoló.

A filozofálgatás még igen, de ha valaki túlsokat emlegeti a politikát, vagy a társadalmi tökéletlenségeket, az nekem egy idő után vagy nettó panaszkodás lesz, vagy az értelmetlen dolgokon való lovaglás.

Fontos, hogy ismerjevezeket, persze,de nekem unszimpatikus, ha sokat babrál velük. Sajnos mind tudjuk idehaaza milyen a társadalom és politikai helyzet. Éppen eleget kapunk belőle, én nem akarok még a kötelező dolgokon túl foglalkozni velük.

Ha ezt nem elvakultan teszi hajlandó elfogadni mások véleményét és nem gondolja hogy ő kakilta a spanyol viaszt akkor ez nem egy rossz tulajdonság.

Viszont ha olyan mint itt a "mindenkinek alap bért kellene kapni a világ minden gondjára pedig egy megoldás van a nemzeti ön tudat eltörlése. A világot megrontó erő pedig a kapitalizmus, az egyetlen jó a világon a kommunizmus minden más ördögtől való" akkor komoly gond.

Mert az egy dolog hogy filozofál az ember és közben vígan éli a világát az meg egy másik ha bezárkózik és fúj mindenre és mindenkire ami nem egyezik az ő világ megváltó terveivel. Mert a világ nem változik attól hogy te sztrájkolsz viszont nem leszel túl jó társaság.

Egyik...

Másik pedig, hogy nehéz oldala miatt első randik alkalmával gyakorlatilag tabu. Nem lehet jól kijönni belőle, szimpátiaromboló. De ez csak annyit jelent, hogy 3-4. randiig érdemes titkolni. Ugyanez a pénz, vallás, származás. Nem csak a politika