Szerintetek is többnek tűnik ez, mint barátság?

Van egy barátom az egyetemen, aki úgy érzem kezd túllépni azon a határon, amit csak barátoknak állítunk fel. Igazság szerint épp ezért kezdek többet érezni iránta én is. Most ez valami, ami kialakulóban van, vagy csak beképzelem?

Az utóbbi fél évben lettünk nagyon jóban, szeptember óta pedig szinte minden nap találkozunk valamilyen program miatt, sokat jártunk együtt bulizni, sokat beszélgettünk. Amikor meg nem ismertem annyira, akkor is mellém ült le 90%-ban,most meg már szinte evidens. Amúgy eléggé egy hullámhosszon vagyunk, ami a nézeteinket illeti dolgokról.

Mindketten pár hónapon belül szakítottunk egy kb 2 éves kapcsolatból, erről is beszélgettünk sokat. Ő azt mondta, hogy nem érezte a lány mellett magát igazán önmagának, úgy érezte nem is ismeri őt. Kérdeztem hogy akkor ki, és azt mondta rá hogy te. Aznap este nagyon berúgott amikor szakítottak, és akkor úgy jött oda hozzám, hogy nagyon szeretlek es megpróbált lekapni. Én ezt eléggé elhárítottam persze. De azóta még parszor bepróbalkozott. Most ez egy olyan embernél nem lenne fura, aki gyakran csinálja ezt buliban, de életembem nem láttam őt semmilyen lánnyal kavarni.

Múltkor egy buliban kint beszélgettem, ő csak úgy odajött, és átölelt hátulról, meg adott egy puszit. Percekig úgy álltunk, mintha pár lennénk kb. Ez is többször megtörtént azóta. (mások meg is kérdeztek együtt vagyunk-e) Volt, hogy megfogta a kezem, megsimogatta,amikor zaklatott voltam. Gyakran ad puszit arcra, homlokra, vagy csak fogja a kezei közé az arcom és úgy beszél hozzám.

Szóval sose kavartunk, de ezek a kis gesztusok egyre gyakoribbak.

Azt mondta, hogy azt értékeli bennem a legjobban, hogy ennyire őszinte vagyok. Meg hogy nagyon szereti a kis bolondos személyiségem. Mindig meg akar védeni a széltől is. Újabban hülye indokokkal ír rám, de neten nem nagyon beszélgetünk amúgy. (100 méterre lakunk, szóval kár is lenne)

Régebben csak úgy barátilag elpoénkodtunk, maximum egy kicsit flörtöltüni, de most egész máshogy beszél velem. Olyan finomabban.

Volt, hogy nagyon magam alatt voltam, kisebb pánikroham jött rám, és pillanatok alatt meg tudott vígasztalni. Akkor is nagyon sokat beszéltünk. Nagyon empatikus velem, másokkal jóval zárkózottabb. Úgy érzem a többség felé hord egy felületes maszkot, hogy ő csak poénkodik meg ökörködik. Mindenki szereti, de olyan komolytalannak tartják.

Tudom,hogy tetszem neki, mert jó sokszor kifejtette már. Azt is mondta, hogy szép vagyok, intelligens, tök jó a személyisegem, szóval olyasvalakit érdemlek aki igazán értékel, és ne hagyjam magam összeszedni valami idióta által,aki csak a dugásra megy.

Ugyanakkor azt is mesélte, hogy van egy lány akit elhívott kavezni, meg ismerkednek meg ilyenek. Mondjuk ha ott is van ez a lány a társaságban nem vele beszélget, hanem velem, szóval fura...

Lassan kezd kialakulni nálam valami érzelem az irányába, de nem akarok ezzel elrontanin egy amúgy értékes barátságot. Amúgy is lehet, hogy csak beképzelem, a másik csaj miatt is.