Létezik olyan, hogy kapcsolatfüggő, ha igen akkor miért nincs barátfüggő vagy társaságfüggő?

A kapcsolatfüggés nem azt takarja, amikor valakinek szüksége van párkapcsolatra és sóvárog utána, hanem azt, amikor valaki nem tud párkapcsolaton kívül egészséges életet élni.

Volt egy lány ismerősöm, akinek a ha akadt egy kis szünet két párkapcsolat között, akkor teljesen kifordult önmagából. Hisztis kirohanások, ápolatlanság, üveges tekintet, volt, hogy hálótrikóban melltartó nélkül jött be az egyetemre, ilyenek. Gondolnánk, a szakítás viselte meg ennyire, de egy hét múlva összejött valakivel, és varázsütésre állt vissza minden.

Ő bevallottan nem tud egyedül létezni. Nem az aktuális srác hiányzik neki, hanem az, hogy legyen valakije. A kapcsolataiban is állandóan a srácon csüng, mindenhová vele akar menni. Amíg figyeltem, minden kapcsolatának a srác vet véget. Ezután kezdődik a körforgás elölről.

Vetítsük ezt az általad említett barátság példára. Természetesen, mindenkinek van igénye barátságra és emberi társaságra. Ha valakinek erre nagyon nagy az igénye, az egyszerűen erősen extrovertált személyiségre utal. A gond ott kezdődik, amikor valaki csüng a barátain, fél, szorong, vagy depressziós egyedül. Utóbbi már nem természetes.