Nők! Járnátok olyan férfivel, akinek volt már öngyilkossági kísérlete?

#12

Járunk akkor? #6 voltam :D

Igen. Mondjuk olyan esetben lehet, nem vállalnám be, ha mondjuk hetente kétszer lenne kísérlete, de ameddig tesz az ellen, hogy a lelkiállapota javuljon, és őt szeretem, kitartok mellette. Ha pedig már nincsenek egyáltalán öngyilkossági gondolatai, mondjuk évek óta, akkor nem skatulyáznám be amiatt, mert ez a dolog megtörtént. Visszacsinálni már úgysem tudja.

(Nekem is voltak nagyon erős öngyilkossági hajlamaim, utoljára 5 éve, bántalmazó környezet miatt. Azóta onnan elkerültem, járok terápiába, folyamatosan keresem az önfejlesztési lehetőségeket, köszönőviszonyban sincs az akkori állapotom a mostanival. Szóval van ilyen, hogy valaki talpra áll, és kigyógyul.)

Az addig oké szerintem, ha valaki nem akar járni egy ilyen személlyel, de a válaszok egy részén azért látszik, hogy ma, Magyarországon még mindig elég hülye elképzelése van a többségnek a mentális problémákról.

Az öngyilkos hajlam nem "ökörség" és az ilyen személy sem "depigombóc".

Szedjük már össze magunkat, emberek...

Nem. Miután volt benne részem. Egy évig tartott a szakítás, mert folyton meg akarta ölni magát mikor látta, hogy komolyan gondolom"nem a te hibád, de értsd meg, nem tudok nélküled élni"

2x kórházba is került, begyógyszerezte magát.

Borzasztó volt, főleg úgy lenni, lefeküdni valakivel, hogy a hátad közepére se kívánod, csak félsz, hogy megint megteszi... köszönöm, egyszer elég volt.

En egy ilyennel szerettem volna kezdeni, na persze nem emiatt, csak ennek ellenere. De annyira beteg lelek, meg zuros is, hogy miatta nem lett semmi. Ma mar orulok, nagyon tetszett a kulseje, ezert akartam.

Lenyeg, hogy a jovoben nem lennek tamasza akkor, ha ujra gond lenne, mert fiatalon meg azt hittem, meg lehet menteni valakit, de ma mar tudom, hogy nem.

Es zsarolni nem hagynam magam, kemeny lennek.