Hogyan lehet egy életet leélni szeretet és megbecsülés nélkül?

Sehogy. Vegyél egy kutyát. Ő tud neked adni igazi szeretetet és megbecsülést. Bánj úgy a barátaiddal, rokonaiddal, hogy legyen szeretet és megbecsülés az életedben. Ez a két érzés pont az, ami nem párkapcsolathoz kötött. Ez nem szerelem vagy nemi vágy.

Akkor a szerelmet kérdezd. Én pl kapok szeretetet és megbecsülést párkapcsolat nélkül is.

Frusztráltan, keserűen, depressziósan. Lehet 0-ra pontozni érte, láttam már épp elég 50-60-as embert, akik sosem találták meg a párjukat, ha nagy ritkán volt is valamiféle "kapcsolatuk", az is egy rakás hulladék volt, hát így "vénségükre" már nagyon-nagyon rosszul vannak. Érthető. Én is mihelyt a családom "kihal" mellőlem, nyírom ki magam, eszemben sincs még utána is egyedül, magányosan r.hadni.

Az idősödéssel egyáltalán nem biztos, hogy sokat csökkennek az esélyeid. Van, aki bőven 50 fölött találja meg az igazi társát. Én két ilyen embert is ismerek (egy nőt és egy férfit, akik egymással kötött hosszú és rossz házasság után elváltak és utána sikerült mindkettejüknek lelki társra találni). Szóval nem teljesen reménytelen a dolog, de persze próbálkoznod kell, például internetes társkeresőn kitartóan ismerkedni, különben nagyon kicsi az esélye, hogy véletlenül rád bukkan valaki, aki igazán szeretni tud. Persze lehet, hogy nem sikerül az aktív társkeresés, de ha nem próbálod meg, akkor utána öregkorodban vádolhatod magad, amiért kihagytad ezt az esélyt.