Nők! Hányasra értékelitek a saját külsőtöket tízes skálán?

51

Miért kellett volna kiírni?

Szerintem evidens, hogy arra vonatkozik a szavazás, hogy ki mennyire tartja magát vonzónak a férfiak számára.

Mégis hogyan máshogy lehetne a saját külsőnket értékelni, ha nem ahhoz képest, amit az ellenkező nem vonzónak lát?

Ennyi erővel mondhatnám én is, hogy 7es vagyok, mert hogy egyáltalán nem érdekel, hogy mennyire tartanak vonzónak a nők, néhány apróságot javítanék magamon, és akkor teljesen elégedett lennék magammal.

De nyilvánvalóan nem ez a lényeg, hanem hogy a nők mennyire tartanak vonzónak; az pedig máris csak egy 4es, legjobb esetben is 5ös kategória.

A 19-es vagyok.

Bár ugyan nem mutogatom az Instagramon, de nekem is olyan testem van, mivel rengeteget tornázok és edzek érte, az arcomat is folyton dicsérik, hogy mennyire szép, smink nélkül különösen sok bókot kapok. Nőiesen, csinosan öltözöm.

Én ezek miatt a dolgok miatt jelöltem 9-est, és mert viszont nincsen hatalmas mellem, valamint érzékeny a bőröm, néha kipattog pl.

De elég csak pl. az osztálytársaimra gondolni egyetemen meg a gimiben is, és persze, voltak kövérek meg igénytelenek is, de a lányok nagy része valóban szép és csinos volt. A srácok ezerszer kevésbé adnak magukra, ami érdekes, külföldön sokkal kevésbé jellemző. Nem véletlenül van holland barátom. Gondolkodásban és empátiában, romantikában is messze veri ezt a tipikus nőgyülőlő, zsugori viselkedést.

Még aszondja a buta kis punetti, hogy incelek :DDDD

Azt ugye vágod, hogy épp az incelek meg az egy-két nőt már megdugott, de nem túl sikeres átlagjózsik azok, akiknek egy 4-es, 5ös nőtől is már csorog a nyáluk?

Azoknál a férfiaknál van magasan a léc, akik megtehetik, hogy válogatnak.

Felülértékelni saját magát? Részemről ez egy vicc.

Én úgy kb. 27 éves koromra jutottam el oda, hogy elhiggyem, hogy szép nő vagyok. Előtte semmi önbizalmam nem volt. Most sem járkálok úgy, mintha enyém lenne a világ, írtam is egy korábbi hozzászólásomban, hogy nem a szépséget tartom a legfőbb értéknek.

Tény, hogy abszurd módon tették tönkre az önbizalmamat fiatalon. Mindig is divatos, ápolt voltam, minden nap képes voltam hajat is mosni, hogy tökéletes legyen, minden nap megterveztem az öltözékem és mindig rettegtem, hogy csúnyának fognak tartani, és sosem gondoltam, hogy bárki a "jó csajok" közé sorolna. Nyomultak, zaklattak, fogdostak is férfiak, de ezt is sértésnek éltem meg, úgy gondoltam, hogy azért merik megtenni, mert én egy "tesco gazdaságos" kategóriás nő vagyok, a jobbakhoz hozzá sem mernek érni.

Az első párom mindezeket tudta rólam, és ki is használta, folyamatosan úgy beszélt velem, ahogy egy rühes kutyával szokás, majd szakításkor beteg, féreg, nyomdafestéket nem tűrő stílusban elemezte ki a külsőmet, hogy mennyire színvonaltalan, undorító. Én pedig képes voltam elhinni.

Olyannal is összekerültem, aki szerint mindenki max. közepes nő, akin nincs póthaj, műszempilla, és nem az a tipikus csücsörítős, szétkontúrozott arcú ribi, mutogatott képeket olyanokról, hogy "bocs, de a dögös itt kezdődik". Ezt is képes voltam elhinni.

Végre kijöttem ebből, már belátom, hogy egyértelműen átlag feletti külsővel rendelkezem (tényszerűen nézve is: szinte hibátlan arcbőröm van, nőies, kellemes arcom, nagy szemek, nincs súlyfeleslegem, edzett vagyok, kerek fenekem, formás combom van, mellem is nagy), valamint 26 évesen elkezdtem komolyabban dolgozni is a testemen (edzés, kaja), szóval nekem a mostani a reális önértékelésem, és a régi volt az, ami már a pszichológiai gondok határát súrolta, éppen ezért is akadtam össze több és több undorító, bántó alakkal, mivel én magam is annyira tartottam magamat. Nem fogom hagyni semmilyen rosszindualtú, pornón felnőtt, másokon taposó ember alázgatását, nem fogom többé magam sem rondának, csak színvonaltalannak érezni. Egyébként is, nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyivel fontosabb dolgok léteznek ennél. Nem tudom, mennyire képes a szeretetetre, emberségre az, aki random nőket próbál a neten meggyőzni, hogy nem szépek, hanem vagy középszerűek vagy kifejezetten alja szintűek. Mert mit zavar titeket, ha valakinek van önbizalma?

Meg milyen feminista média? Minden törekvés ellenére még mindig minden az elérhetetlen szépségideálról szól. Még random insta nők is csomószor lebuknak, hogy hogyan retusálják széjjel magukat, és hogyan szerkesztenek maguknak spagettitészta méretű derekat. Ez megy a plakátokon meg mindenhol is. Ezerszer olvastam, hogy "az igazi nőnek homokóra alkata van", volt, hogy láttam a neten, ahogy szétfikáznak nőket, és oda vezetett, hogy azt hittem, nekem férfias fatörzs alakom van, mert csak 25 cm különbség van a derekam és a csípőm között, és 16 és 27 éves korom között alig mertem testhezálló felsőket felvenni, mert nem akartam, hogy lássák, milyen "oszlop" vagyok. Folyton van bő pólókat vettem fel, vagy derékon gumis felsőkkel próbáltam "csalni". Most már próbálnak csomó sorozatba mindenféle alakú nőket tenni, azt észrevettem, de szerintem még mindig nem tűnt el a nőkre irreális nyomást tevő, testképzavart okozó kultusz.

Szóval jó lenne befejezni, és nem jönni azzal lépten-nyomon, hogy milyen öntelten felülértékelik magukat nők, mert csomó olyannál, akik nagyon beképzeltnek tűnnek a felszínen, a bizonytalanság az oka, kompenzálnak.

Oké, vágjuk, tehát itt a gyakorin minden nő a 25 éves Scarlett Johannson.

Én meg II. János Pál pápa szelleme vagyok :D