A nők tényleg potenciális bátalmazóként néznek minden férfira?

Nem, csak a gondolkodni képtelen, tinikori lázadásban megrekedt nők, akik nem tudnak semmit sem felmutatni, de nagyon akarnak valami különlegeset közölni. Na, ők azok, akik így tekintenek a világra és megvan a saját kis szabadságharcuk, amiben hősnek tekinthetik magukat. Értelmes és nem csak jogilag, hanem lelkileg is felnőtt nők nem ilyenek.

Érdemes amúgy megnézni, hogy akikről a kérdésbe írsz, milyen emberek is.

Egyrészt, általában lazán lökik a kettős mércét. A férfiakról simán írnak ilyet, de ha bármilyen más kisebbség kerül szóba, egyből felháborodnak, hogy az rasszizmus és hasonlók. Már önmagában ebből is látszik, hogy az összetett gondolkodás meghaladja a képességüket, szimplán kreáltak valami ellenségképet. Pont úgy, ahogy a politikában.

Másrészt, ezek a nők általában durván elnyomók. Nem fizikailag, mert arra képtelenek, hanem verbálisan. Érezhetően nagyon frusztráltak és próbálnak másokat lehúzni.

Nem vagyok Puzsér párti, viszont volt egy durván feminista nővel egy beszélgetése, ahol a nő szimplán csak vagdalkozott és folyamatosan elakarta nyomni a beszédben Puzsért. Na, ő pont ilyen volt.

Miután volt már részem bántalmazásban, molesztálásban, ráadásul ismerős részéről igen, felmerül ez bennem. De nem minden szembejövő férfi kapcsán. Miután rengeteg nőnek van ilyen élménye (családon belül stb) nyilván az ilyen nőnek azért ez eszébe jut. Nem rettegek én sem, de tudom, hogy mire mekkora esély van.

Aki pedig itt feministázik, azt megkérdezném, hogy tudja-e, hogy a bántások, molesztálások, nemi erőszak hány százalékát követik el férfiak, hány százalékát nők. És hány nőt ért már ilyen attrocitás (a statisztikában szereplő adatok a jéghegy csúcsa, mert ezeket senki nem szívesen vallja be, tapasztalat). Aztán csendben maradnék. Semmi rosszat nem állítok a férfiakról, de aki ezek után nem óvatos, azzal van a baj.

Nyilván tisztában vagyok vele, hogy a férfiak 0,0001 százaléka fog megtámadni a sötét utcán, de sose tudhatom, nem pont az az egy pszichopata jön-e mögöttem. Ez logikus, ha, az ember tudja, hogy megtörténhet vele a baj, mert másokkal is megtörténik, akkor, van benne valamilyen félelem.

De ehhez nem kell nőnek lenni, szerintem bizonyos helyeken egyedül mászkálni éjszaka a férfiaknak sem biztonságos, mert lehet, hogy őket nem megerőszakolják, hanem mondjuk megkéselik.

Amíg biztonságban érzem magam eszembe se jut ilyesmi. Ugyanakkor egy idegennel sehova nem megyek, nem szállok be idegenek mellé autókba, nem tántorgok részegen haza, nem hagyom magára az italom, nem hagyom el a csoportot egyedül buli helyen, figyelem a környezetem ha este egyedül megyek haza és kihalt az utca.

Ha azt nézzük, valóban bármelyik férfi, még a gyengébb alkatúak is erősebbek és magasabbak nálam jellemzően. Ha úgy döntenek, esélyem se lenne. Én tudatosan nem kerülök olyan helyzetbe, ahol így dönthet egy ferfi, ezért a mindennapjaim során fel sem merül bennem ez a gondolat. Ugyanakkor épp emiatt a belső bizalmatlanság miatt élek úgy, ahogy.

Nem egy olyan ismerősöm van aki épp, hogy megúszta a nemierőszakot a fentebb említett helyzetekben. Jobb az óvatosság.