Milyen véleménnyel vagytok ha az ellenkező nemből aki külsőre tetszik ilyen? Együtt lennél ilyen emberrel? Kort és nemet is írjatok!

Jártam hasonlóan és én is kikotottem, hogy gyárba nem megyek, de alkalmi munkáim voltak, amibol kerestem annyit hogy magamat simán el tudtam tartani (ideértve az autot, a kajamat és meg sörre is futotta + számlák + Hbo go bőven jól éltem :D ) Szóval attól függ :D Ha semmilyen más lehetoseg nincs, akkor 3 honapig tolerálnám max. Ha nem lettek vna lehetőségeim , akkor én is elmentem vna gyárba dolgozni.

Amúgy nem olyan rossz a gyári munka, mint azt sokan gondolják.

Biztonsági őr vagyok egy elég korrekt gyárban, de a dolgozok jobbsn keresnek mint én , elegge korrektek velük stb szóval gyárból is lehet jót talalni!

Ha párkapcsolatban vagyunk és együtt élünk, és van elég fizetésem, hogy kényelmesen el tudjam tartani a páromat, és cserébe képzi magát és otthon mindent megcsinál, akkor én simán eltartanám, ha látom, hogy tényleg törekvő. Én sem akarnám, hogy gyárban dolgozzon, ha nincs rákényszerülve, többet érnénk mindketten azzal, ha kitanulna inkább egy piacképesebb szakmát. De ez párkapcsolatban egy törekvő, jó képességű, szerető embernél, ehhez rohadtul nem elég, hogy tetszen külsőre.

De az az én szememben nem férfi, aki felnőtt ember létére a szüleivel akarja eltartatni magát ahelyett, hogy dolgozna.

Ideiglenesen el lehet menni gyárba dolgozni, amíg nem talál jobbat.

És valóban nem olyan rossz a gyári munka, nem lealacsonyító. De csak az igazán elszánt kemény emberek bírják. Az ügyesebbeknek van előrelépési lehetőség. Normálisan be vagy jelentve, van tb.

Kérdés, hogy van-e annyi félretett pénze az illetőnek, hogy finanszírozni tudja az életét.

Egy magas végzettségű, vezető pozicióból kirúgott vagy távozott ember nem valószínű, hogy 1-2 hónap alatt talál magának hasonló mukakört, és tökéletesen érthető, hogyha osztályvezető volt korábban, akkor nem megy el árufeltöltőnek.

Viszont a milliós fizetésből kellett volna annyit félrerakni, hogy akár fél évig, vagy tovább is megéljen belőle, ameddig új lehetőségre vár.

Szóval a válasz az az, hogy igen, tolerálnám, csak ne nekem kelljen eltartanom és helyette dolgoznom.