Mitől vagy boldog egy párkapcsolatban?

A "szeretem, de boldogtalan vagyok" egy olyan kapcsolatban telepedett rám, amelyikben magányos voltam. Az emlékeimet szerettem: azt, ahogy bánt velem a hétköznapokban, és a közös életünk számos terén, a döntéseinkben, azt nem. Ez egy bántalmazó kapcsolat lett....

Gondold át, nálatok / veletek mi van, mert ez nem kéne, hogy opció legyen.

Attól vagyok boldog, hogy olyanná válhattam mellette, amilyen mindig is szerettem volna lenni, és amilyen voltam is legbelül mindig, de nem engedhettem meg magamnak, mert visszaèltek volna vele. Ő nem èl vissza vele, mellette szeretem magam, mikor együtt vagyunk, úgy érzem, hazaértem, most már nem történhet semmi baj. Nincs játszma, őszinteség van, bármit elmondhatok, nem aláz meg, nem bánt, kedves hozzám mindig.

Ez persze kölcsönös.

Attól, hogy törődik velem.

Amikor nem találkozunk és elfoglalt, megértem. Viszont picit több figyelem jól esne. Ezt tudja ő is.