Lányok, együtt tudnátok lenni évekig olyan férfival, aki nem tetszik nektek?

Az élet egyik legfontosabb szabálya férfiként: Nőnek sose higgy. Nem alkalmasak az őszinteségre.

A többi, felesleges rizsát majd leírják alattam.

#2: Néha úgy érzem, hogy az itteni felhasználók többségét vissza kéne küldeni általános iskolába egy kis szövegértelmezést tanulni.

"én vagyok eddig a legjóképűbb pasija a barátnői szerint IS"

Nem is az a baj hogy elhagyott, hanem amit mondott?

Nem vagy te egy kicsit egoista?

Nem.

Én elég szerencsétlen csaj vagyok az ilyenekben. Ráadásul beleszerettem egy illetőbe, akinek barátnője van. Az élet iróniája, hogy neki van egy barátja, akit szintén ismerek és úgy néz ki, annal a srácnak meg én valószínűleg tetszem. Szóval ilyen fura kis "szerelmi" háromszög alakult ki.

Nagyon sokat gondolkodtam, hogy itt van 2 rendes srác (mert mindketten azok), és itt van az akinek tetszem, aki tök sok idő elteltével is lelkes ha meglát, akinek tetszem smink nélkül, összefogott hajjal is, akkor is ha épp tele vagyok pattanással vagy rossz kedvem van és morgós vagyok...de egyszerűen bennem ő nem mozgat meg semmit. Próbáltam máshogy tekinteni rá, de semmi. Mint haver kedvelem de ennyi.

Na ennyit a logikáról.

Szóval, hogy válaszoljak, nem sajnos nem. Kell a vonzalom. Több szempontból is.

Úgy gondolom egy kapcsolat azert lesz kapcsolat és nem barátság mert többek között vonzódsz a másikhoz. Kívül-belül. Az illetőt bármennyire is kedvelem, sem kívül és ami fontosabb belül sem az a típus akit én vonzónak találok.

Szóval akkor inkább vagyok szingli. Mindenkinek jobb.

Barátaim szerint a mostani párom abszolút nem jóképű. Nem az esetem és nem is bírtam...aztán még is odáig vagyok érte. Van ilyen.

Szerintem ne foglalkozz avval, mit miért mondott...már nem lényeg és Ázsia igazat úgysem tudod meg.

Veled volt, valamiért szeretett és ennyi...el kell engedni.

N29