Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy ne okoljam magamat ebben a helyzetben?
Ismerkedtem egy lánnyal, volt egy pár randink, de aztán eltűnt hosszabb időre, akkor úgy voltam vele, hogy nem fogom zaklatni, valószínűleg nem érdeklem, ha akar valamit majd jelentkezik. Végül jelentkezett, hogy szívesen folytatná az ismerkedést, de olyan érzésem volt, hogy legfeljebb csak B terv lennék neki, szóval itt büszkeségből véget vetettem a dolognak.
A gond az, hogy egyszerre sajnálom is meg nem is. A büszkeségem miatt nem bánom (mert nem csak egy "beérem vele is ha nincsen jobb" kategória szeretnék lenni), viszont azóta sincsen más akivel alakulna valami és az eltűnése előtt eléggé odavoltam érte, ezért sajnálom is, hogy véget vetettem ennek.
Hülyét nem szeretnék csinálni magamból, elég világosan megmondtam neki, hogy ennek az egésznek nem látom értelmét (ez volt kb. 1 hete) szóval hülyén jönne ki ha megkeresném úgy, hogy meggondoltam magam, viszont nem bírtam még kiverni a fejemből, elég gyakran eszembe jut a szokásos "mi lett volna, ha ..."-féle gondolatokkal. Általában elég könnyen el tudom fogadni a tetteim következményét és együtt tudok élni velük, de itt még nem egészen sikerült és nem tudom, hogy tudnék-e tenni valamit ami gyorsíthatna ezen az elfogadáson.
Szerintem ne bánd. Ismerkedési szakaszban elég nagy parasztság eltűnni szó nélkül, és ezt nőként mondom. Én ha valakivel komolyan gondolom, nem hagyom lógva napokig meg hetekig minden magyarázat nélkül. Ha dolgom van, akkor is tudatom vele, hogy ne aggódjon, mert így korrekt.
Majd lesz más, szóval ne bánd ezt a nőt!
- your t-shirt is shitty?
- i know how this could happen.
- change it immediately! it's full of shit! you'll not sit down like this.
Bocsánat kérdező, de erre mondják, hogy nagy Úr a p*na hiány!
Mivel nincs más opciód, ezért azt vizualizálod, hogy ő lett volna az igazi (persze most sarkítottam). Tuti, ha lenne a közeledben egy másik csaj aki ugyanúgy vonzó számodra szexuálisan is és személyiségre is, rögtön nem foglalkoznál ezzel a csajjal. De mivel nincs más, ezért büszkeség ide, vagy tartás oda, te képes lennél visszakönyörögni magad.
Egyszer egy csaj írta itt a gyk-n egy hasonló kérdés kapcsán, hogy a "férfiak úgy remegnek a p*náért, mint kutya a virsli miatt".
Persze én nem akarlak lebeszélni erről a lányról, csak azt nem értem, ha itt büszkeségről beszélsz, az egyik mondatodban és el is küldted, akkor most eldobnád a büszkeséged? Csak kérdezem, mert nem értem!
Az nem lenne opció, hogy megpróbálsz megismerni egy másik lányt?
"Általában elég könnyen el tudom fogadni a tetteim következményét és együtt tudok élni velük, de itt még nem egészen sikerült és nem tudom, hogy tudnék-e tenni valamit ami gyorsíthatna ezen az elfogadáson."
Pl gondolj arra, hogy ha megint jönne egy nálad jobb, akkor megint leléptetne...
"Megfázással."
És elveszítette a mobiltelefonját?
"elég világosan megmondtam neki, hogy ennek az egésznek nem látom értelmét"
Biztos volt rá okod, hogy ezt mondtad. Fogadd el a saját döntésedet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!