Mi a (felesleges) ragaszkodás pszichológiája? Ráadásul nem is olyan emberekhez, akik nagyon szerettek.

tisztázzuk csajvagy pasi vagy?

Valami nagyon megfogott ezek szerint a másik félben amit nemigazán tudsz elengedni?!

Az a háttere, hogy keresel biztos pontot, amibe tudsz kapaszkodni. Amit megkedveltél benne, az neked fontos, s ahhoz ragaszkodsz. Ezért akarod, ami a reménykedés által életben tartott csalfa tünemény...

Szedd össze magadat, és hidd el, hogy te magad képes vagy magadban is jó életet élni! ;)

Ha akarsz róla beszélni, írj bátran!

Hát ez azért függ attól is, hogy most kapcsolatnak, vagy randizási folyamatnak lett vége.

Én a kapcsolat végit tapasztaltam meg: féltem a változástól (külön is kellett költözni), hiányzott az, amit megszoktam (nem volt jó, de biztonságos volt), felértékelődtek a másik jó tulajdonságai, amiket féltem, hogy nem találok meg másban (magyarán: inkább a biztos közepes, mint egy talán jó, mert én úgysem érdemlem meg). Az ember sajnálja ilyenkor az elvesztegetett időt és energiát, és nehezen ismeri be, hogy hiába való volt.

Ismerkedésnél elkezdünk ábrándozni, hogy milyen lehet vele együtt lenni, felépítünk magunkban egy képet, egy jövőt vele. Amikor az ismerkedésnek vége, úgy ez a jövőkép is szertefoszlik és ez egy nagyon fájdalmas dolog. Sokszor nem is az embert gyászoljuk, hiszen oke hogy kedveltük, de még nem annyira ismertük, hanem ezt a vágyat, tervet ami már biztos, hogy sosem fog valóra válni.

Adj ennek időt, próbálj más célokat is találni, és éld meg nyugodtan ezt a fájdalmat.