Milyen kompromisszumokat kötöttél eddigi párkapcsolataid során?

1-nél volt olyan, hogy totálisan az elveimet és egyebeket sutba dobtam, én aki aztán a mércét elég magasra teszem erkölcsileg. 1-nél.

A többinél erkölcsileg nem volt kompromisszum.

1-nél meg olyan volt, mint ha odafentről küldték volna az utolsó pillanatban pedig még csak nem is voltunk akkoriban keresztények, nyugtató, gyógyító, lelkileg helyreállító. No neki nagy kompromisszumot kellett hoznia pár évre, de megláttam bennem azt amit még magamról sem gondoltam volna. Viszont én semmit nem tudtam neki lelkileg adni pár évig-a külső kikupálásán, és az otthonadásán, meg gyerekeken kívül. Azóta meggyógyultam, a türelme meg gyümölcsözött, évtizedek óta.

Az egyetlen ember aki ki tudná hozni, és ki tudja hozni a sodrából és a türelméből, az az 1-eske elsőként említett embere:D Senki, soha, semmikor, csak az az 1.

Lány: szeretném ha megváltoznál.

Fiú: neked is változnod kell.

Lány: ha nem tudsz így elfogadni, akkor inkább hagyjuk.

Erről ennyit.

Nem kompromisszumok voltak részemről hanem megalkuvások, feleslegesen mert akkor se voltam jó.

Egyiknél: nem hordhatok szoknyat kivágott feksőket nem sminkelhetek, nem hordhatok magassarkút, ne fessem a körmöm, átmentem egy sportos csajba, akkor is lelépett.

Vagy keressek jó munkahelyet, ne alkalmi melokbol éljek, karriert építettem akkor is vége lett.

Másik: költözzünk anyukájához éljünk együtt náluk (isten háta mögötti hely),mondtam kipróbalok egy hetet(élhetelen gyerekeknek iskola sincs, az anyja becsicskított cselednek vesz, neki meg az anyja az első szerintem a fium is lenyúlták volna)1 hét múlva megköszöntem..elhagyott hogy ő nem él akkor velem albérletben normalis körülmények közt. Majd keres mást akkor.

Harmadik kontrollmániás, elmarta a szociális kapcsolataim, gondoltam egyszer majdcsak bízik bennem, megnyugszik, épp ellenkezőleg lett, minél jobban elszigetelt, annál agresszívebb féltékenyebb is lett. Game over megint.

Volt akinek a haverjai számitottak hogy beilleszkedjek, hát megpróbáltam, de kikezdtek állandóan. Rámentünk.

Volt akinek szexben tettem meg olyan dolgokat amiket nem is akartam de jópofát vágtam hozzá meg minden, (pornós rucik, 6 ezer póz, vibrishowk), akkor is nekiállt online nőzni. Vége lett mert lezt egy igazi barátom aki szerelemből szexel. Az előző meg azóta se talált hozzám hasonlót így vissza akar kaparni. Hülye is lennék felé nyitni.

Elfogadom, hogy szétszórt és inkább elpakolok, mert egyébként ha szólok neki, akkor egy ideig odafigyel és ha segítségre van szükség, akkor ott van szó nélkül.

Ő meg elnézi, hogy nagyon temperamentumos vagyok, vagyis inkább azonnal robbanok, mert tudja, hogy csak akkor kerül rá sor, ha van rá indok.

Az exemnél feladtam szinte mindent ami en voltam; barátok, hobbi, vagyon. Megprobaltam az ő elvei szerint létezni, ÓRIÁSI hiba volt!!

Ő bezzeg nem tett semmit, csak támadott hogy en nem teszek semmit... Pontosabban tett, engem idegileg és anyagilag tönkre.

A mostaninál csak annyi hogy vezetem a háztartást, de ugy hogy kb itt tanultam meg főzni. Ez megéri, mert egyrészt jelenleg nem tudok dolgozni, másrészt ő olyan életet ad cserébe, hogy ezért siman megéri! (Nem anyagiakat értem, vagy legalábbis nem ugy hogy elhalmoz minden szarral, mint ami itt sokak szerint szükséges egy nőhöz)

Hogy ő mit adott? A gyerekei nem csípnek különösebben, mégis itt lehetek, na meg eleve az hogy a zűrös hátteremmel együtt elfogadott es eltart a gyerekemmel együtt.

És így vállalta be 1 év utan a közös gyereket, amit ferfi létére ő akart jobban. A helyében nem biztos hogy ezeket bevállaltam volna... Sőt! Na ezert becsülöm nagyon!

-nem aludtam csillagpózban

-nem vettem rózsaszín tapétát nappaliba

-nem pasiztam

-kevesebb chilit raktam a chilis babba

-visszautasítottam a fél éves németországi relocationt a munkahelyemen

Őőō, ennyi azt hiszem