Hogyan gondolhat így házvételre?

Már megint te?

Nem mindegy? Te azt se tudod, hogy vele akarsz-e maradni. Mondd meg, hogy szakítasz, aztán többet nem gondol erre.

Te se a megoldásfókuszodról vagy híres.....

jaj jaj hogy gondolhat....

beszéld meg vele, és keressetek action item-eket, és azokat hajtsátok végre, vagy szakíts...

kit érdekel hogy azon nyivákolj, hogy hogy gondolja... ez nem konstruktív.

Ez is egy hozzáállás, hogy sose lesz. Hát így biztos nem. Kérdezd meg tőle, hogy szerinte hogy lenne, és ő személy szerint mit tesz érte, hogy legyen?

Mert ne csak tőled várja a lóvét. Egyáltalán nem céltudatos, én így semmire se mennék az életben.

Amikor megismertem a férjemet, a mának élt és eltapsolta a teljes fizetését hónapról hónapra, pedig nem keresett rosszul. Én már az ösztöndíjamból is gyűjtögettem. Sokáig nem gondoltam, hogy majd egyszer ingatlanba tudom forgatni azt a kevéske pénzt, de végül így lett.

Nagyjából fél éve voltunk együtt, amikor leültettem és elmondtam neki, hogy tarthat anyagiasnak, meg követelőzőnek és bárminek, de ha nem változtat a hozzáállásán, akkor én nem tudok komolyan tervezni vele. Össze is vesztünk, tényleg anyagiasnak tartott, mintha csak a pénzére hajtanék (amije nem volt :D). Node valami történt, mert elkezdett kicsit jobban odafigyelni, ami odáig fejlődött, hogy neki is lett annyi megtakarítása egy év alatt, mint nekem a fél életem alatt... Összeraktuk és éppen csisszre elég volt egy önerőre. 8 éve vagyunk együtt. Még mindig elszalad vele olykor a ló, így néhány havonta jelezni szoktam, hogy sokat költ a semmire. Az évek alatt látja, hogy ebből szépen épülünk és nem azért csinálom, mert sóher vagyok és nem ihat meg a haverokkal egy sört. Jó, amúgy tényleg sóher vagyok valamelyest, de inkább a jusson is, maradjon is elvét követem. Az évek során úgy alakult ki a kettőnk kis gazdasági rendszere, hogy ez teljesüljön. A lakásból családiház lett, a nullából pedig két autó, amik bár öregek, de nekünk megfelelnek egyelőre. Volt egy vagány esküvőnk, gyerekünk született és nem kopik fel az állunk GYED mellett. Jut is, marad is, mert igyekszem mindenre gondolni. Ő erre képtelen és ezt nem rosszból mondom, tetszik neki, hogy látja az eredményeket és elismeri, hogy jobb ha néha rápirítok, de utál utánajárni, ügyintézni, könyvelni, számon tartani. Nem érdekli az egész.

Szerintem a legnagyobb bajotok, hogy nem veszi kézbe egyikőtök sem az irányítást anyagi szempontból és sok más párnál is probléma ez. Valami kompromisszum félére jutni kell...

8# 30 millió önereje mondjuk a tisztesség kedvéért legyen 9 millió forint. Ha ketten dolgoztok és mégcsak ne is keressetek kiemelkedően sokat, mondjuk mindketten nettó 350-350 ezret. Ebből 200 ezer forintot kényelmesen eltesztek havonta, sőt kapjatok mondjuk 13. havi fizut is, az +700 ezer forint. Évente összegyűjtötök 3 millió forintot, vagyis 3 év alatt megvan az önerő. Jelenleg 21 millió forint 20 évre havi 180 ezer körül mozoghat, vagyis kb. egyenlő egy bérleti díjjal. Ha a béretek abszolút nem is emelkedik, akkor is félre tudtok tenni továbbra is 3 milliót/év, de azért szokott, mindegy. Közben nyaraltok, tönkre megy a hűtőtök meg a tököm sem tudja, legyen valamivel kevesebb. 10 éven belül bőven ki van fizetve a lakásotok és újabb hitellel mehettek tovább. Katasztrófa, megcsinálhatatlan, komolyan...

Oké, családot alapítanátok néhány éven belül, így inkább 1,5-2 szobásban gondolkoztok, rászántok picit többet, legyen 15 év.

Egyedül nyilván nehezebb, számolj dupla idővel. Hajt a tatár?

Én is bírom, amikor valaki pampog, hogy nekünk milyen könnyű volt. 9 éve én nettó 156 ezer forintot kerestem pályakezdőként, 50 ezer forintért béreltem egy szobát Budapesten. Szerinted sosem keseredtem el a kilátástalan helyzetem miatt?? Mégis lett, mert AKARTUK és ha 5 ezer forintot tettem el, akkor annyit, de eltettem, nem csak telesírtam a netet, hogy dögöljön meg, aki 8-10 évvel korábban a válság után tudott bevásárolni. Vagy mit képzel az, aki 72(!!!) ezer forintért vette meg a lakását anno a 80-as évek végén!? Lett lakásunk, lett azóta magasabb fizetésünk is és lettek azóta sokkal magasabb ingatlanárak is, szóval nyugodj meg, amit a lakásunkon nyertünk, azt sokszorosan belepakoltuk a családi házunkba, mert ami 8 éve 30 millió volt, az most minden túlzás nélkül 80+. Viszonyításként: Amikor az a ház 30 volt, a mi lakásunk 16. Most, hogy a lakásunk 39-et ért, a házunkat 74-ért tudtuk megvenni sokkal kijebb, mint terveztük, mert a 80+ nem fért bele. Akkor marha nagyot szakítottunk mi?

Kell terv, kell ambíció és nyomni kell, nem siránkozva várni a sült galambot, ennyi.

Bocs, ez most nem feltétlenül neked szólt csak, de ez kikívánkozott!