Megvígasztalnátok? Annyira szánalmasnak érzem magam? "Dobtak" és most kétségbeesetten keresem a nagy őt?

4 évivig voltam egy se veled se nélküled "kapcsolatban". Nem jártunk hivatalosan, ez egy fura dolog volt..:S

3 hete megismerkedtem egy fiúval, találkoztam vele párszor barátilag de többet akart. Végül megbondtam neki, hogy köztünk csak barátság lehet, annak ellenére hogy tetszett. Abban reménykedtem ugyanis, hogy a másik fiúval talán majd most összejönnek a dolog. Képtelen lettem volna valakivel úgy járni, hogy nem tudjam mit akar tőlem az akit tényleg szeretek is, reménykedtem hátha ő is így érez.

Viszont kiderült, hogy 2 hónapja van valakije, bár nem szerelmes. Annyira elkeseredtem, hogy bocsánatot kértem attól a fiútól akivel már találkoztam párszor. Hazudnék ha azt mondanám, most nem szeretnék többet..így hogy tudom, hogy a másik fiúnál nem lehet már esélyem. Viszont azt mondta, hogy egyelőre maradjunk barátok(ezzel teljesen egyetértek) viszont jobb lenne csak nagyon ritkán találkozni.

MIt gondoltok erről az egészről? Nagyon szánalmas vagyok?

L/20