Normális, hogy így gondolkozom?

14 éves lány vagyok. Az igazság az, hogy nagyon vágyom már arra, hogy legyen egy barátom.

Még nem voltam szerelmes senkibe, csak sokszor azt hittem, hogy az vagyok, de később mindig rájöttem, hogy az nem szerelem volt. :)

Sok olyan fiút ismerek,akikkel simán járnék.

Csak ezt azért gondolom furának, mert egyikőjükbe sem vagyok szerelmes, persze tetszenek, de ez mégse szerelem.

És természetesen nem jönnék össze bárkivel,aki hímnemű. :)

Csak több olyan is van,akivel igen.

Mit gondoltok erről a gondolatomról?

Vajon miért gondolom ezt így?

(remélem érthető)

14/L