Már alig bírom magammal, de tudom, hogyha ráírok, akkor rosszabb lesz. Szerethet még attól, hogy nem keres?

Az exemről (23/F) és rólam van szó (22/L). Októberben szakítottunk, az egyszerűség kedvéért pontokba szedem miért:

- ő szakított, én rontottam el

- elvesztettem a bizalmát, mert egy barátnak hitt exnek elmeséltem róla egy dolgot, aki visszaélt vele

- ezzel az ex-szel megcsaltam, de utána megbocsájtott, újra összejöttünk, én rájöttem, ő kell

- az ex vérszemet kapott, vissza akart engem kapni, ezért azt hazudta barátomnak, hogy újra megcsaltam, barátom ekkor úgy döntött, távkapcsolatot így nem lehet fenntartani, szakított.

- összevesztünk, az agyára mentem, alig beszélt velem januárig.

- utána újra elkezdtünk beszélgetni, felébredtek bennem az érzések, elmentem hozzá, kapott szülinapjára egy párnát, és elmondtam, én még szeretem

- ő azt mondta, most zsúfolt féléve lesz, nem igen tud ilyesmire koncentrálni, nem tudja mi lesz köztünk, majd talán nyáron kiderül

- utána nem bírtam ki, rákérdeztem, azt mondta csak barátok, és utána nem keresett két hónapig

- ezalatt a két hónap alatt barátnőm beszélt vele álnéven, mint aki hajt rá, neki azt mondta örül hogy megszabadult tőlem, le akar koptatni, barátnőmnek mondta, hogy a vizsgái után elmehetnének randizni

- majd újra megkeresett, elkezdtünk beszélgetni... onnantól barátnőm leveleire nem reagált

- elkezdett csak miattam újra játszani, ott ismertük meg egymást, ő mondta, hogy csak miattam játszott.

- amikor összevesztünk, később feljött, és bocsánatot kért

- csak miattam megcsináltatja a fülesét, hogy beszélgethessünk

- vizsgája után felhívott, hogy hogy sikerült, érdeklődött nap közben, hogy nekem hogy sikerült

- fáradtan, csak miattam jött fel kicsit játszani, mert kértem, és megígérte nekem

- rámírt facebookon, hogy tudassa, 2-3 hétig nem lesz, vagy csak ritkán, mert melózik, de amikor rákérdeztem, hogy attól tartjuk-e a kapcsolatot, azt mondta persze.

Én voltam az első barátnője, és tudtommal más nem is volt neki.

Ez a "rövid" történetünk. A kérdésem most az lenne, hogy ma nem keresett, nem is válaszolt a boldog névnapot sms-emre. Keresni nem akarom, mert érzékeny visszahúzódó fiú, amolyan lassú víz partot mos. Félek, ha keresném, akkor visszahúzódna a csigaházába. Haverom szerint még érez irántam szeretetet, de a történtek után óvatos, most hagynom kellene, hogy ő kezdeményezzen, mert először én közeledtem hozzá, amikor először összejöttünk.

Ezek alapján esélyes, hogy érez irántam még valamit? Vagy szeretne még valamit? Ha igen, akkor rosszat jelent, hogy x napig nem keres?

És ne azt írjátok, hogy miért akarom őt. A lelkitársam. Szükségem van a közelségére. Illetve ha azt írjátok, nincs esélyem, indokoljátok miért, mert a felsoroltak alapján, úgy érzem, nem vagyok közömbös neki. Leszámítva, hogy ha idegesebb, vagy olyan hangulata van, nem keres.