Van ebből kiút?

Évek óta egyetlen valakit szeretek, és nem tudok rajta túl lenni. Épp ezért évek óta senkim nem volt. Ezzel a bizonyos valakivel reménytelen a dolog, mert ő nem akar tőlem többet barátságnál. Mostanában ritkábban találkozunk, mert már messzebb dolgozik,meg van is valakije... És így sem múlt semmit a dolog, sőt, amíg nem találkozunk, addig szinte fizikailag rosszul vagyok :S Amióta van neki valakije, azóta még rosszabb. (kb 1 hónapja)

Az elmúlt hónapban próbáltam másképp felfogni a dolgot, és erőszakkal elfelejteni. Egy ideig úgy is éreztem, hogy már nem érdekel. Aztán meg az agyam mindig azt diktálja, hogy nem múlhat el az életem úgy, hogy ő nem az enyém. És ugyanoda jutok, ahonnan elindultam :( Bármit teszek, sehogysem megy a felejtés.

Már annyira nem vagyok önmagam, sokszor ok nélkül rám jön a sírás, a barátaim is megjegyzik, hogy olyan vagyok mint egy zombi beesett szemmekkel, és már semmi nem érdekel az életemmel kapcsolatban.

Mit tudnék tenni? :'(