Van még valaki, aki ugyanígy érez?

Hiperérzékeny vagy. Akárcsak én. Nem szégyen, de aki nem ilyen, az sajnos sosem fogja ezt teljesen megérteni, vagy tolerálni. Sajnos nehéz a hozzánk hasonlóknak ebben a világban, dehát mit lehet tenni. :)

21/F

Dettó. Nem is sejtettem, hogy más is ilyen, jó tudni, hogy nem vagyok egyedül.

Néha elgondolkodom, hogy mi a pitsáért érdekel a világ, ha a világot meg én nem érdeklem.

Veszett ez a világ és nem tudjuk megszelídíteni :(

Uhh... 2. vagyok. Már a kérdés alatti leírásod is "megindított", mert jó volt látni, hogy más is érez hasonlóan mint én, de ez még furább, hogy Te is úgy érzed, hogy késtél 30-20 évet. :)

Imádom az akkori zenéket, az akkori környezetben játszódó filmeket, sorozatokat... olyan mintha előző életemben ott/akkor éltem volna. Fura dolog, na.

A lényeg, hogy ne szégyelld magad. Én sokáig egy gyökérnek éreztem magam, mert én sem találom meg a hangot a korosztályommal (17 vagy 21 év - mindegy), de rá kellett jönnöm, hogy ez az én keresztem, és ezt kell cipelnem. Ha egyedül, akkor egyedül, nem lehet mit csinálni. Valamilyen szinten szocializálódni kell más, kevésbé érzelmes vagy empatikus emberekkel, és nyilván ez gyakorta kellemetlen lehet, de nem szabad megtörni vagy belesüppedni ebbe az elveszett érzésbe, mert nem vezet sehova (vagyis vezet, de oda nem akarunk eljutni). A lényeg, hogy merj önmagad lenni és ne fojtsd el az érzelmeidet mert nagyon egészségtelen.