Mi a gond velem? Miért hagy el mindenki pár randi után? Évek óta magányos vagyok. Hol szúrom el mindig?

Ez nem igaz. A férfiak szeretik az okos nőket, de nem az okoskodókat, és szeretik a talpraesett nőket, de nem az öntelteket. Nekem is van diplomám, elég "rangos" ha lehet ezt mondani, és mégis rengeteg pasival megismerkedtem már, sok kapcsolatom is volt, amikből általában én szálltam ki. És mindegyik barátom roppant büszke volt az eszemre és a foglalkozásomra. Nem hiszem hogy csak a kivételeket találtam volna meg magamnak.

Hát igen, ostoba férfivel nem kell kezdeni. Engem taszítanak is az ostoba férfiak. De az okos pasi okos nőt is keres. A nőnek legyen saját véleménye, de fogadja el, ha a pasinak valamiről más. (persze nem miindenben) Nálam soha nem volt probléma a diploma, vagy hogy mit csinálok, vagy a véleményem vagy bármi ilyesmi.

Sokszor ismerkedtem interneten, mert az értelmi szintet ott elég jól le lehet szűrni. Aztán élőben persze vagy tetszünk egymásnak vagy nem. De sok olyan potenciális pasival lehet találkozni, akivel az életben sose futnék össze. Ezért szerintem nagyon jó dolog az internet. Persze strapás, és csalódás is érhet, de még mindig jobb mint éjszakai szórakozóhelyekre járni. Én már fáradt vagyok ehhez :) munkahelyen meg semmi potenciális pasi nincs, kivéve az unatkozó nős idősebb pasikat, akikkel szintén nem megyek semmire.

Úgyhogy hajrá lányok :)

30/N

Talán rossz helyen keresed a párod. Ez egy lehetőség.

Talán túlságosan meg akarod fogni. Ez egy másik lehetőség.

Talán görcsösen akarod, és ez kiül rád is, a viselkedésedre. Ez egy harmadik lehetőség.

Talán túl válogatós vagy. Ez egy negyedik lehetőség.

Talán az eszeddel szeretnéd megtalálni, megfogni és megtartani a férfiakat, és nem a szíveddel. Ez egy ötödik lehetőség.

Sok minden lehet az oka, de ezek java részét át tudod gondolni, és tudod máshogy csinálni. :)

Nagyon hiányzik neked. Nagyon szeretnéd. Nagyon vágysz rá.

És hidd el, ez kiül az arcodra, süt a viselkedésedből, a magatartásodból. Ugyanez van fordítva is: amelyik pasi eszeveszetten be akar csajozni, annak valahogy sehogyse sikerül.

Én is így jártam, mint te, csak sokkal korábban feladtam. Valahol 29 éves koromban úgy éreztem, hogy egyedül fogom leélni az életemet, mert nem tallom meg azt, aki hozzám való - márpedig alább nem adom, mert egy rossz házasságnál még egyedül is jobb. Aztán amikor feladtam és elfogadtam az egyedüllétet, sőt, elkezdtem örülni neki, azonnal összetalálkoztam a párommal. (Most 32 éves vagyok, 4 hónapja házas.) Nem egy barátnőm van, aki pontosan ugyanígy járt: amint abbahagyta a kétségbeesett kutatást és elfogadta a helyzetét, rátalált a párja.

Utólag visszatekintve azt látom, hogy amíg magammal voltam elfoglalva és szerencsétlennek éreztem magam, addig ez az állapotom távol tartotta tőlem a férfiakat. Amint azonban elfogadtam magam és örültem annak az állapotnak, amiben éppen vagyok, ez a pozitív kisugárzás szinte vonzotta hozzám a férfiakat. Hirtelen 4 is elkezdett érdeklődni, nekem csak választanom kellett. Hidd el, hogy hihetetlenül vonzó tud lenni az olyan nő, aki meg van elégedve magával és az életével, a helyzetével, aki sokat mosolyog, boldog, kiegyensúlyozott. Nem könnyű ezt elérni, tudom.